Magyarország pár éve az uniós tagállamok közül az elsők között mondott nemet a női vezetők arányára vonatkozó direktívatervezetre, holott az itthon csak 13 céget érintene. A reakció jól szemléltette a hölgyek szerepeiről és készségeiről alkotott akkori társadalmi konszenzust.
Változott-e a helyzet?
Amennyiben lesz kvótarendszer, gondoskodunk arról, hogy nővé operáltassuk magunkat - viccelődtek a vezetőség férfi tagjai az egyik hazai nagyvállalat közgyűlésén. A szebbik nemhez tartozó vezetők cégen belüli aránya talán még vicc szintjén sem merült volna fel témaként, ha nincs a Női részvénytulajdonosok a nemek közti egyenlőségért nemzetközi projekt, amelyért itthon a Magyar Ügyvédnők Egyesülete felelt. Tizenkét ügyvédnő tizenkét magyar nagyvállalatnál vásárolt részvényt, hogy az információs jogok gyakorlása címén felszólalhassanak a cégek éves közgyűlésén, és érdeklődjenek a hölgy vezetők arányát növelő stratégiákról. Mindezt egy előzetesen elküldött kérdéssorral készítették elő, amelyre a kutatásban szereplő vállalatok a közgyűlésen reflektálhattak.
A felkészült cégek csoportjához tartozó Richter Gedeon, CIG Pannónia és PannErgy jelentős hangsúlyt fektetett a témára: a k...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/35 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!