Kelet-Európában, ahol nem jöttek létre a „szabadság kis körei", a strukturális szabadsághiány beépült a lelkekbe. Európa keleti és déli régiójának országaiban kisebbségben vannak a cselekvők.
Egy 2008-as európai érték-kutatás eredményeit ismertette a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont két kutatója, Csepeli György és Prazsák Gergő. A felmérés során európai országok társadalmainak tulajdonságait mérték, amiből kirajzolódik, hogy mennyire jelennek meg a kapitalizmus és a feudalizmus jellemzői. Európán belül több láthatatlan határ is van a mai napig, ami a középkorra vezethető vissza, és a társadalmak tulajdonságaiban a mai napig tetten érhetők. Nem könnyű feladat mérhetően megragadni a társadalmak tulajdonságait, de jól irányzott kérdésekkel mégis sokat megtudhatunk. A felmérések nem szolgáltak óriási meglepetéssel: a skandináv és az észak-nyugat európai országok jóval inkább nyitottabbak, toleránsabbak és polgáraik jobban vágynak az önmegvalósításra, ahogy azt a protestáns eszménykép is sugallja. Ezzel szemben leginkább a balkáni és kelet-európai országok állnak, ahol frusztráltabbak és kevésbé boldogabbak az emberek. Emellett sokkal nagyobb igényük van a hierarchikus berendezkedésre is. Azt eddig is tudtuk, hogy a magyarok nem igazán boldogok vagy elégedettek az életükkel, az OECD felmérése szerint is a magyarok a görögök után a legkevésbé elégedettek az életükkel a fejlett országok között.
Részletek a Figyelő legfrissebb számában!