A vezető francia napilap szerint a szíriai légi csapások lehetősége a szíriai válság miatt a francia elnöki hivatalban pénteken összehívott védelmi tanács ülésén kerültek szóba. Eddig a francia diplomácia ezt egyértelműen kizárta. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik.


A szíriaiak felgyorsult exodusa, a kudarc, hogy nem sikerült megállítani az Iszlám Államot, és az orosz katonai jelenlét esetleges megerősítése módosították a Le Monde szerint a francia álláspontot.

"Mindenki megértette, hogy ez nem folytatódhat tovább" - idézett egy meg nem nevezett forrást a lap, amely szerint Francois Hollande államfő a döntést már meghozta. Az viszont nem ismeretes, hogy mikor és mekkora mértékben kívánja a francia légierő megkezdeni az első felderítő repüléseket Szíriában a Jordániában állomásozó Mirage 2000-es, illetve az Abu-Dzabiba telepített Rafale típusú bombázókkal.

A részletekről az elnöki hivatal szerint az államfő fogja tájékoztatni a közvéleményt hétfőre meghirdetett szokásos féléves sajtótájékoztatóján.


Franciaország 2014 szeptember óta hét Rafale vadászgéppel részt vesz Irakban az Iszlám Állam elleni 22 tagú nemzetközi koalícióban, amely eddig mintegy 4 ezer légi csapást hajtott végre.

A francia elnök júliusban még azt mondta, hogy a francia erők nem fognak Szíriában katonailag beavatkozni, és csütörtökön is a "politikai megoldást" sürgette Szíriában.


"Mindent meg kell tenni a politikai megoldás megtalálása érdekében és azért, hogy jó módszerekkel és jó együttműködéssel vegyük fel a harcot a terrorizmus ellen" - fogalmazott Hollande, amikor bejelentette, hogy Párizs és Berlin támogatja a háborús övezetből érkező menekültek kötelező és méltányos elosztását az uniós tagállamok között, azaz a kvótarendszert. Hozzátette: "Nem csak beszédeket kell tartanunk. Döntéseket is kell hoznunk. És ezeknek a nemzetközi közösség döntéseinek kell lenniük".