Az államfő az Amerika Hangja rádiónak adott, az ukrán sajtóban a hétvégén ismertetett interjújában leszögezte, hogy ez a kérés a jelenlegi helyzetben provokatív is lenne Ukrajna részéről a NATO felé.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az ukrán társadalomban komoly változások mentek végbe az utóbbi időben, és lehetségesnek nevezte, hogy népszavazást ír ki a kérdésről. Szavai szerint jelenleg a lakosság több mint fele támogatja az ország NATO-csatlakozását, amire Ukrajna történelmében eddig nem volt példa.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) szerdai ülésén új katonai doktrínát hagyott jóvá és terjesztett az államfő elé. A dokumentum egyik fontos eleme, hogy Ukrajna felújítja euroatlanti közeledését. Ezzel kapcsolatban Porosenko az ülésen felszólalva leszögezte: 2020-ig el kell érni, hogy az ukrán hadsereg megfeleljen a NATO-csatlakozáshoz szükséges követelményeknek. A másik fontos elem, hogy Kijev Oroszországot katonai ellenségnek minősíti az új doktrínában.

Porosenko az interjúban kifejtette azon véleményét, miszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) fel kellene függeszteni Oroszország vétójogát az olyan konfliktusokat érintő döntésekkor, amelyekben Moszkva érdekelt. A BT szerinte tehetetlen az orosz vétójog miatt.

Az Interfax Ukrajina hírügynökség emlékezetett arra, hogy Malajzia, Ausztrália, Hollandia, Belgium és Ukrajna határozati javaslatot terjesztett az ENSZ BT elé arról, hogy állítsanak fel különbíróságot a tavaly nyáron Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító tragédiájának kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére, Moszkva viszont a Biztonsági Tanács július végi ülésén megvétózta az indítványt. A nyugati országok és Ukrajna szerint a gépet a szakadárok lőtték le, méghozzá orosz légvédelmi rakétával. Moszkva ezt tagadja.

Közben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége legfrissebb jelentésében megállapította, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusban szembenálló felek többé-kevésbé betartják a szeptember 1-jén életbe léptetett tűszünetet. Donyeckben egy tűzszünetsértést észleltek, egy légvédelmi rakéta robbant fel a levegőben a vasútállomás közelében; míg a Donyeck melletti Marjinka településnél két aknavető-lövedék csapódott be egy ukrán útellenőrző pontnál.

A szembenálló felek viszont kisebb-nagyobb tűzszünetsértésekkel vádolják egymást. A kijevi hadműveleti parancsnokság vasárnapi közleménye szerint szombaton 14-szer sértették meg az Oroszország által támogatott szakadárok a fegyvernyugvást. Támadásaik azonban a parancsnokság értékelése szerint "kaotikusak és provokatív jellegűek voltak", javarészt kézi fegyverekkel hajtották végre azokat, nehéztüzérséget továbbra sem vetettek be.

A donyecki szakadárok "védelmi minisztériumának" szombati közleménye szerint a fegyveres erők pénteken 13-szor sértették meg a tűzszünetet. A szakadárok hírügynöksége arról számolt be, hogy aznap Donyeck közelében egy faluban tüzérségi lövedék végzett egy civil lakossal, a megyeközpontban pedig két lakos sérült meg a lövöldözésekben. A hírügynökség megjegyzi, hogy a tűzszünet szeptember 1-jei életbe lépése óta ők az első civil áldozatai a kormányerők támadásainak.