Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy idősek otthonában kísérleteznek azzal, hogy milyen lesz a jövő munkahelye. Svédországban azonban pont ez a helyzet: a Gothenburgban lévő Svartedalens otthon dolgozói úgy döntöttek, hogy radikális változásokkal próbálják meg javítani a munkájuk minőségét és hatékonyságát.

Februárban a nővérek a nyolc órás munkanapról a hat órás munkanapra váltottak - azonos fizetés mellett. „Mindig fáradt voltam, munka után csak eldőltem a kanapén és aludtam" - mondta az ott dolgozó Lise-Lotte Pettersson. „Most már nem ez a helyzet. Sokkal több energiám van a munkám során és otthon is" - folytatta.

A svartedalensi kísérlet ötletét más intézmények is átvették: a gothenburgi egyetem kórházának egyik osztályán szintén csak 6 órát dolgoznak az orvosok és a nővérek, s ugyan ez zajlik egy északi kórházban Umeåban is. Nemcsak a közszférában népszerű az ötlet, hanem a kisvállalkozások szerint is növekedett a hatékonyságuk.
Svartedalensben sikeresnek tekintik a próbálkozást, azonban számos emberben kétségek merültek fel. A rövidebb munkaidő miatt 14 új munkatársat kellett felvenni, s ez többletköltséggel jár. Emellett át kellett alakítani a beosztás rendszerét is.

A vezető, Ann-Charlotte Dahlbom Larsson szerint azonban a dolgozók egyértelműen jobban érzik magukat és jobban odafigyelnek az idősekre. „1990 óta egyre több munkánk volt, viszont egyre kevesebben dolgoztunk. A kollégáim sokszor betegek és depressziósak voltak a túlterhelés miatt, hiányzott a megfelelő egyensúly".
Svédországban már az 1990-es években is kísérleteztek a rövidebb munkanap bevezetésével. Például Kirunaban, egy északi bányászvárosban már 1989-ben lecsökkentették az idősek gondozásával foglalkozó nők munkaidejét, hogy a napirendjüket jobban össze tudják egyeztetni bányász férjükével. Stockholmban 1996 és 1998 között szintén kevesebbet kellett dolgozniuk a kisgyermekekkel és idősekkel foglalkozóknak. A 2000-es években azonban visszaálltak a nyolc órára.

„Politikai döntés volt, azt mondták, hogy túl drága" - mondta a Lundi Egyetem professzora, Birgitta Ohlsson, aki részt vett a stockholmi kutatásban. „A közösségnek azonban jót tett, sokkal boldogabbnak érezték magukat az emberek. Többen dolgoztak, javult az egészségi állapotuk és élvezték, hogy jobbak a munkakörülmények". Azt azonban nehéz megmondani, hogy pontosan mennyibe került a munkaidő lecsökkentése.

A tervek szerint 2016 végéig folytatják a nagy visszhangot kiváltó kísérletet Svartedalensben. Az ott dolgozók bizakodóak, remélik, hogy a jövőben is fennmaradhat ez a rendszer és minél inkább elterjed.