A VHT szakmai napján Dúl Udó Endre, a szakmaközi szervezet munkatársa elmondta: a Hús és egészég elnevezésű középtávú marketingprogram célja az, hogy 2020-ig évente fejenként egy kilogrammal növekedjen a Magyarországon előállított sertéshús belföldi fogyasztása.

A szakember hangsúlyozta: ez azért fontos az ágazatnak, mert az elmúlt húsz évben Magyarországon a felére, 23-25 kilogrammra esett vissza az évente, fejenként elfogyasztott sertéshús mennyisége. A marketingprogrammal csökkenthető az importtermékek aránya is a belföldi piacon - tette hozzá.

Dúl Udó Endre elmondta, hogy a marketingprogram segítségével szeretnék a magyar emberek figyelmét felhívni arra, hogy a sertéshús fogyasztása - a mostani közhiedelemmel ellentétben - egészséges. A belföldön tenyésztett sertések húskihozatala - vagyis a színhús aránya - általában 60 százalék feletti a legjobb minőség esetében. A fogyasztók által még mindig zsírosnak tartott sertéshús tehát már régóta nem az, így fogyasztása egészséges. A szakember leszögezte: a marketingprogram nem irányul más ágazatok ellen.

A magyar sertéshús kiváló minőségét hivatott garantálni a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy is. Ennek használatát egy szigorú szakmai minősítés után a VHT ítéli oda és engedélyezi a kizárólag Magyarországon, magyar alapanyagból, magyar feldolgozó által előállított termékek számára - közölte Németh Antal, a VHT elnöke. Hozzátette: eddig már több mint 600 egység kérte a KMS védjegy használatának jogát, és mintegy 300 el is nyerte.

Menczel Lászlóné, a VHT titkára az MTI-nek elmondta: a sertés tőkehús általános forgalmi adójának (áfa) jövő év elején esedékes 5 százalékra csökkentése várhatóan tovább fehéríti az ágazat tevékenységét, ahol a feketegazdaság arányát egyes szakértők jelenleg 40-50 százalékra becsülik. Az áfa-csökkentésnek fogyasztásélénkítő hatása is lehet - tette hozzá a VHT titkára.