A szakértő elmondta: érdekszférák és befolyási övezetek felosztásáról van szó. Szíria előbb szovjet, majd orosz, később iráni érdekszféra volt. Ennek változását figyelhetjük meg napjainkban, ugyanis - mint a jogász elmondta - a nyugati civilizáció, a nyugati világ is szeretne valamilyen befolyást szerezni Szíriában. Ennek viszont útjában áll Bassár el-Aszad jelenlegi szír elnök.

Jelenleg a "nagypolitika sakktábláján mozognak a bábuk" és Aszaddal "megszemélyesítették" a szír konfliktust - fogalmazott Tóth Norbert, aki úgy vélte - bár Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenleg támogatja a szír elnököt - a folyamat végén Aszad nem fog maradni, Oroszország "be fogja áldozni" a szír elnököt.
Tóth Norbert kitért arra, hogy mindkét oldalon - mind az Egyesült Államok, mind Oroszország beavatkozásával kapcsolatban - vannak gyenge jogi érvek.

Mint kifejtette: Szíria maga kérte Oroszország katonai beavatkozását, amely így jogszerű lehetne, de - mint a szakértő megjegyezte - Aszad kormányát sokan nem ismerik el legitimnek.

A nemzetközi jogász ugyanakkor kitért arra, hogy a nyugati beavatkozás is jogilag vitatott lehet, miután az Egyesült Államok beavatkozására Aszad nem reagált, az úgy tekinthető, hogy a szír elnök abba nem egyezett bele.