Tavaly a pénzeszközöknél lassabb ütemben, alig 4,3 százalékkal - összesen 35 billió euróra - nőttek a háztartások kötelezettségei. Ez a pénzügyi válság kitörése óta tapasztalható legnagyobb globális adósságbővülés. Ha ezt az adósságot levonjuk a bruttó pénzeszközállományból, akkor kitűnik, hogy 2014 végére a nettó pénzeszközállomány elérte a 100 billió eurós rekordszintet, ami az előző évihez képest 8,1 százalékkal magasabb - áll a közleményben.

A korábbi évekhez hasonlóan a pénzeszközök növekedése regionálisan jelentős eltéréseket mutat. Továbbra is - Japán kivételével - Ázsia a növekedés éllovasa, ahol a nettó pénzeszközök értéke 2014-ben 18,2 százalékkal nőtt. A tendencia mögött elsősorban az értékpapír-állomány ugrásszerű - és néha nem is fenntartható - bővülése áll, ami különösen Kínára igaz.

A világ két másik feltörekvő régiójában, azaz Kelet-Európában és Latin-Amerikában azonban a növekedés sokkal visszafogottabb volt: az előbbinél 8,6 százalékkal, az utóbbinál pedig mindössze 4,2 százalékkal bővült a pénzeszközállomány. Kelet-Európában ez - 2013-hoz képest - három százalékpontos visszaesésnek felel meg.

Magyarországon a bruttó pénzeszközállomány 9,2 százalékkal, a nettó pénzeszközállomány pedig 12,9 százalékkal bővült tavaly. A kettő közötti különbség a lakossági hitelállomány alakulását tükrözi. Tavaly - immár negyedik egymást követően évben - 1 százalékkal csökkentek a kötelezettségek.

A 2010-es csúcshoz képest a magyar háztartások közel 20 százalékkal csökkentették adósságterheiket. Ennek eredményeként az adósságráta - az adósságállomány a GDP százalékában kifejezve - közel 14 százalékponttal, 28,9 százalékra csökkent, ami 4 százalékponttal elmarad az Európai Unió kelet-európai tagállamainak átlagától - áll az Allianz közleményében.