"A mi gyermekeink már nem saját tévét, hanem saját okostelefont szeretnének elsősorban, ami gyakorlatilag képes magába integrálni a média és a hírközlés összes élvezetes és hasznos technológiai megoldását" - tette hozzá. Az elnök hangsúlyozta: napjainkban már nem az a kérdés, hogy mire használható az internet, hanem az, hogy milyen minőségben, milyen lefedettséggel működik a jövőben a hálózat.

Fotó: MTI/Nagy Lajos

A területi lefedettség bővítéséről elmondta: üdvözlik azt az uniós döntést, amely szerint 2020-ra minden európai polgár számára hozzáférhetővé kell tenni a legalább 30 megabites sávszélességet, hiszen ez mindenki számára egyenlő esélyt biztosít arra, hogy hozzáférjen az infokommunikációs és kulturális javakhoz. Karas Monika emlékeztetett: ez a cél vezérelte a hatóságot, amikor egy éve kihirdette a szélessávú frekvenciapályázat négy nyertesét, és ugyanezt várják a 3400-3800 MHz-es frekvenciablokk értékesítésétől, aminek előkészítése jelenleg is tart. A magasabb minőség garantálása érdekében szelessav.net címen indítottak honlapot, amelyen ellenőrizhető a netsebesség, és amelynek révén kialakíthatják Magyarország internetsebesség-térképét.

Mint a vízszolgáltatás

Mint mondta, az internetelérés a cégek és a magánszemélyek számára is olyan természetes, mint az áram- vagy a vízszolgáltatás. A hagyományos hírközlési szolgáltatásokat kiváltó lekérhető szolgáltatások (ott) példáját hozva Karas Monika kitért arra: a hatóság célja ezen a területen is az, hogy technológiasemlegesen, megkülönböztetés nélkül, kiszámítható piaci környezetet biztosítson, ezért lépnek fel proaktívan, elébe menve a változásoknak.

A hatóság elnöke emlékeztetett: az idén fogadták el uniós szinten a hálózatsemlegességről szóló javaslatot, amely szerint az internetszolgáltatóknak minden forgalmat egyenlően kell kezelniük, így nem korlátozhatják az online üzenetküldő szolgáltatások használatát sem. Hozzátette: a hatóság figyelemmel fogja kísérni a döntés megvalósulását és folyamatosan egyeztetni kíván a piaci szereplőkkel, amelyek véleményét több más témában is kikérték a közelmúltban.

Folyamatosan növekszik az adatigény

A mobiltelefonok elterjedésével folyamatosan növekszik a felhasználók adatigénye, az elvárásoknak megfelelően pedig egyre több, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatás érhető el a távközlési piacon - mondta a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese a rendezvényen. Király István ismertette a BellResearch legfrissebb jelentését, amely szerint tavaly a kis- és középvállalkozások 85 százalékánál volt legalább egy mobiltelefon, a lakossági szférában pedig megháromszorozódott a mobiltelefont használók száma két év alatt. A mobilok elterjedésével egyidejűleg az Európai Unión belül 25 országban, az EU-n kívül 6 európai országban, Európán kívül pedig 23 országban van 4G-hálózat.

Heti hét óra internetezés telefonon

Magyarországon tizennégyszeresére nőtt a felhasznált adatmennyiség az elmúlt két év alatt, és 2014-ben már a lakosság 33 százaléka heti 7 órában internetezett telefonon, csaknem háromszor annyi felhasználó, mint 2012-ben - fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Beszámolt az M2M Barométer eredményeiről is, amely szerint két év alatt 15 százalékkal nőtt a legalább egy M2M (gép-gép közötti kommunikációs) technológiát alkalmazó vállalatok száma, így világszerte a vállalatoknak már 27 százaléka használja fel termelékenysége javítására ezt a technológiát.

A felmérés során megkérdezett cégek 83 százaléka számolt be arról, hogy versenyképessége az M2M fejlesztéseknek köszönhetően javult.

A jelentés 16 országban, hét iparág 650 vezető szakemberének megkérdezésével készült. Király István emlékeztetett arra, hogy eddig elsősorban a biztonságtechnikában és a személyes árukövetésben használták a gépek közötti kommunikációra épülő megoldásokat. Úgy vélte, hogy ezek a jövőben leginkább az energiafelhasználásban jelennek majd meg az okos mérőeszközök térnyerésének köszönhetően.

Versenyelőny

A kormány azért döntött úgy, hogy az uniós ajánlásnál két évvel korábbra, 2018-ra el kell készülnie a hazai szélessávú hálózat kiépítésének, mert az infrastruktúra-fejlesztés tényleges versenyelőnyt hoz - mondta a konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Solymár Károly Balázs ismertetése szerint 883 ezer magyarországi háztartásban nem érhető el a legalább 30 megabites szolgáltatás, de ezek közül mintegy félmillió hozzáférését önkéntes vállalásként biztosítják a szolgáltatók. A fejlesztésre 68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és 10 milliárdos visszatérítendő forrás áll rendelkezésre, és van olyan térség, ahol a költségek 90 százalékát pályázati forrásból fedezhetik - jegyezte meg.

A hazai hálózatról azt mondta, főleg az ország délnyugati részén kedvezőtlen jelenleg a helyzet, de Budapest egyes kerületeiben is vannak komoly problémák.
Hozzátette: a kormányzat a digitális ökoszisztéma valamennyi területére koncentrál, de a legnagyobb előrelépés az infrastruktúra-fejlesztés területén történt, és itt várató a legkomolyabb eredmény. Megemlítette azt is, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb hálózatfejlesztési projektje során a tervezéstől a kivitelezésig együttműködik a kormányzat a piaci szereplőkkel.

A legfontosabb tapasztalat az volt, hogy nem pénzt kell osztani és elengedni a projektet, hanem végig nyomon kell követni, hogy a közpénz hasznosul-e - jegyezte meg hozzátéve, hogy az együttműködéshez folyamatos kontroll is társul.
A hálózatfejlesztés mellett arra is szükség van szavai szerint, hogy a tartalom odaérjen az új felhasználókhoz, akiknek pedig meg kell tanítani az eszközök használatát, különben kevesen fizetnek elő az internetre. Solymár Károly Balázs felidézte, hogy a fejlesztést az ügyintézés egyszerűsítésével és közműadó-kedvezménnyel is támogatják.