1922-ben született, jogi diplomát szerzett. A második világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba.
Az 1956-os forradalom során a Magyar Parasztszövetségben tevékenykedett, szerepe volt Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című szövegének külföldre csempészésében. 1957-ben tartóztatták le, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Hat év után amnesztiával szabadult. A börtönben megtanult angolul, szabadulása után író, műfordító lett. Ő fordította például A gyűrűk ura című regényt. A 80-as években részt vett a Bibó-emlékkönyv szerkesztésében, és tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1990-től országgyűlési képviselő, majd az MDF és az SZDSZ megállapodása alapján köztársasági elnök. 1995-ben újraválasztották, 2000 augusztusáig töltötte be ezt a tisztséget.
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/41 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!