Valószínűleg nem sokan emlékeznek rá, de 2005-ben már majdnem elkészült a budapesti e-jegyrendszer. Akkor Elektrának hívták, és 2008-ra kellett volna működnie. Ez persze nem történt meg, vagyis ehhez képest még a négyes metró is valódi sikertörténet. A döntéshozók kommunikációjában ez egy hipermodern megoldás, hasonló csak a leggazdagabb nyugati városokban működik.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábbi vezetője ennek kapcsán is Londonra hivatkozott, ahogy a BKK példáját is onnan vette. A brit fővárosban ugyanakkor igencsak megszenvedik, hogy az e-jegyrendszer nagy rugalmasságot biztosít az árazásban. Az ottani tömegközlekedés ugyanis rettentően drága és bonyolult: kilenc zóna van, egyetlenegyre a legolcsóbb jegy 2,3 font (ezer forint), a havi bérlet 123 fontnál kezdődik. Több zónára pedig ennek a sokszorosát kel fizetni. Az akár százezres nagyságrendű bérletek miatt sokan inkább kö...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/41 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!