Az elmúlt évtizedek egészésgügyi miniszterei nemet mondanának egy felkérésre - derült ki a Figyelő XXXI. Medicina Konferenciáján csütörtökön Budapesten. Az exminiszerek abban is egyetértettek: nem elég az államtitkári szintű képviselet.
Embert próbáló feladat elvállalni az egészségügyi államtitkári pozíciót, legalábbis ez derült ki a Figyelő XXXI. Medicina Konferenciáján pénteken Budapesten. Az esemény keretein belül megrendezett Miniszteri Csúcstalálkozón megszólaló exminiszterek egyértelműen nemmel feleltek arra a kérdésre, hogy elvállalnák-e a pozíciót a jelenlegi helyzetben.
Gógl Árpád és Surján László röviden nemet mondott azt ezt firtató kérdésre, Székely Tamás pedig azzal indokolta a nemleges válaszát, hogy már letisztázottak a jövő évi költségvetés számai, ami így nem ad nagy mozgásteret. A volt miniszter megemlítette azt is, hogy jelenleg olyan komoly humánerőforrás krízissel kell szembenézni az ágazatnak, amit államtitkári szinte nem lehet megoldani. Kormányzati szintű cselekvés kellene, de nem látja ennek lehetőségét – mondta Székely Tamás.
A demográfiai viszonyok, illetve az érdemi változások esélytelensége miatt mondana nemet Kökény Mihály. Kerülgettek, de most más pályán vagyok – fogalmazott Mikola István arra utalva, hogy jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tölt be államtitkári pozíciót. Az exminiszter – mint elmondta – nem veszítette el a kapcsolatát az egészségüggyel, ám most diplomáciai vonalon mozog. Rácz Jenő is a költségvetési paraméterekkel indokolta, hogy nem vállalná el a tisztet s célzott arra, hogy nem kapott megkeresést.
Miniszteri szintMiközben Surján László szerint nem az adminisztratív struktúra dönti el, hogy a rendszer sikeres-e vagy sem, addig többen is az ágazat miniszteri szinten történő képviselete mellett foglaltak állást. Mikola István szerint „jobb lenne egy miniszteri pozíció”, Rácz Jenő és Gógl Árpád is arra célzott, hogy magas szinten kell ott lenni, ahol az ágazatot érintő döntések születnek. Gógl szerint fontos a kellő politikai súly s szakmai érvek szükségesek a sikerhez. Mivel az államtitkári jogállás eltérő a miniszteri szinttől, utóbbira van szükség – fogalmazott Kökény Mihály.
Kritikus a humánerőforrás helyzeteSzékely Tamás kritikus pontnak látja az ágazat humánerőforrás-helyzetét. Szerinte ha nem sikerül érdemileg hozzányúlni a problémához, tíz év múlva nehéz lesz egészségügyről beszélni. Emlékeztetett arra, hogy egy szakorvos egy évtized alatt „van készen”. így egy esetlegesen kormányokon átívelő problémamegoldásról van szó – mondta a volt miniszter. Az egészségügyet közgazdaságilag értelmezhetővé kell tenni – fogalmazott Mikola István. A politikus szerint – válaszolva arra a kérdésre, hogy lenne az a három lépés, amit javasolna a kormányzatnak, ha az ágazat vezetője lenn – a rendszer feltőkésítését említette, emellett rendezni kell szerinte az orvosok jogállását, s oda kell figyelni a humánerőforrás jó minőségére is. Rácz Jenő mindehhez még „a valósággal való szembenézést” tette hozzá, utalba a problémák pontos és kendőzetlen felmérésére.
|
A hazai egészségügy egyik leginkább romboló mechanizmusa, a hálapénz is szóba került. Mint elhangzott, ennek megoldásához nem elég pusztán az anyagiakat rendezni, hiszen a Medgyessy-kormány 50 százalékos béremelése sem volt érdemben hatással a paraszolvencia mértékére.