Banai Péter Benő eredménynek nevezte a XXXI Figyelő Medicina Konferencián azt, hogy miközben az elmúlt években a mai napig az államháztartás konszolidációja élvez prioritást, azonközben sem hanyagolják el az egészségügyet. Sőt, itt hajtottak végre elsőként jelentős béremelést, annak ellenére, hogy voltak olyan hangok, amelyek bércsökkentést sürgettek. „Igenis jutott pénz az egészségügyre is!" - hangsúlyozta. Hozzátette, a kabinet persze látja, hogy nem versenyezhet a nyugati bérekkel. „Soha nem fogunk felzárkózni, olyan magas béreket kínálnak külföldön!"- mondta. Mint megjegyezte, nem véletlenül írta Vörösmarty Mihály azt: „Itt élned, halnod kell"! - utalt arra, a hazafiságnál nem elsődleges szempont a pénztárca vastagsága.

Ami az egészségügy jövőjét illeti, a költségvetésért felelős államtitkár szerint a megelőzésre, a prevencióra és az alapellátásra érdemes helyezni a hangsúlyt. Az állam máris sokat tett ennek érdekében, hiszen például a mindennapos testnevelés bevezetése a jövő generációinak egészségét szolgálja, a jövedéki adó pedig talán visszaveti az egészséget károsító termékek fogyasztását. „Együtt kell megtalálni a megoldást a problémákra"- zárta végül beszédét.

Kritikus helyzet

Meggyőződése szerint a rendelkezésre álló forrásokból fenn lehet tartani az egészségügyi ellátórendszert. Ezt némiképp vitatta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint GDP arányosan messze kevesebbet költ Magyarország az ágazatra, mint például Hollandia (13 százalék) vagy Franciaország (11,5 százalék). S a kórházakra is jóval kevesebbet fordítanak, mint a referencia országokban. A mutatók korántsem szépek, ami azért veszélyes, mert szakértők is rámutatnak, a kiadások csökkentése kritikus helyzetbe sodorja az egészségügyet. Kitért arra, hogy vannak extra drága gyógyítási területek, mint például a daganat-terápia vagy a szív és érrendszeri betegségek, itt nem nagyon lehet spórolni, mert az emberéletekbe kerül. „Emberiességi kötelesség az európai átlagos értékeket elérni" - fogalmazott.

Elismerte, fontos terület a prevenció, amely azonban évtizedes távlatokban hoz csak eredményt. Emellett nem szabad elhanyagolni a gyógyítást sem, aminek ugyancsak pár éves távlatban lesz látszata. Ha az egynapos sebészet és a járóbeteg ellátás irányába megy el az ellátás, akkor sem szabad a kórházakat mellőzni, mivel tudásközpontok. „Igenis, a fekvőbeteg intézményeket kell használni ezeken a területeken, mert a betegbiztonságra is figyelni kell" - húzta alá Velkey György. Úgy vélekedett: a rendelkezésre álló forrásokhoz képest a kórházak egészen jól teljesítenek, ami azonban ez nem jelenti azt, hogy ne kellene a szolgáltatási színvonalon javítani.

Ascsillán Endre, a COCIR magyarországi munkacsoportjának elnöke az egészségipar magyar gazdaságot erősítő szerepéről beszélt. Mint mondta, „az autóiparon túl is van élet, nem kell félni attól, hogy az egészségipar nagyobb szeletet hasít ki a gazdaságból, ki kell használni az ágazatban rejlő versenyelőnyt és lehetőségeket.