Dr Vladislav Inozemtsev, aki az orosz főváros Iparosítás Utáni Tanulmányok Központjának igazgatója, e héten az osztrák fővárosban, Bécsben tartott egy előadást. Az általa elmondottak szerint Putyin a nyugati szankciók hatására tudta népszerűségi mutatóját feltornázni 88 százalékra, a szíriai iszlám állam bombázása pedig további 2 százalékot hozott számára. A VTsIOM, az Orosz Közvélemény-kutató Központ szerint Putyin elfogadottsága októberben 89,9 százalékra ugrott a korábbi, júniusban mért 89,1 százalékos csúcsról. Ez az érték 2012 januárjában csak 58,8 százalék volt.



Vladimir Putyin (MTI fotó)

Az orosz légierő bejelentései szerint szeptember 30. óta 700 támadásban több, mint 690 célpontot bombáztak. A kampány, amelyről az állami televízió átfogó tájékoztatást adott, a közvélemény széleskörű támogatását élvezte. A bécsi konferenciát az EU-Oroszország Összehasonlító Kutatások Nemzetközi Központja (ICEUR) szervezte és díszvendégként hívta meg az orosz közgazdászt, Dr Vladislav Inozemtsevet.

A Nyugatra kenni a felelősséget

Inozemtsev kijelentette, hogy 2012 óta Putyin egyre inkább állami felügyelet alá vonja a gazdaságot. Ez a folyamat idézi elő a jelenlegi visszaesést, de az elnök a problémák forrásául a Nyugati szankciókat nevezi meg. Az Orosz Köztársaság 2012- ben 4,9 százalékos gazdasági növekedést ért el, ami két év alatt alig 0,2 százalékra csökkent. Ez év januárja óta a GDP 4,5, az életszínvonal pedig 8,9 százalékkal csökkent. Inozemtsev nem tagadta, hogy az olaj világpiaci ára befolyásolta a gazdaság helyzetét, a Nyugat kereskedelmi szankciói azonban csak szerény hatással jártak. A gazdasági folyamatok elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb probléma a belgazdasági intézkedések hibái miatt következett be, amelyeket az orosz kormány habozás nélkül a szankcióra kent.

"A reáljövedelem folyamatosan csökken"

Az előadó kijelentette: „A reáljövedelmek folyamatosan csökkennek. Oroszország totális gazdasági válságba sodródott.” Noha a 90 százalékos támogatottsági szint azt mutatja, hogy az elnöknek az elhibázott lépések politikai kárt nem okoztak, a lakosság azonban súlyos árat fizet, hiszen az emberek életszínvonala 30 százalékkal csökkent.

Az előadó véleménye szerint sok üzletember még nem döbbent rá a helyzet súlyosságára, de ez az év végi ünnepek megérkezésekor, jövő januárban, a pihenésre és gondolkodásra szánt időszakban megváltozhat.

Rámutatott: sok nyugati vezető és újságíró nem tudta megfejteni, gazdasági programjának bukása ellenére mi lehet Putyin elnök népszerűségének oka. A válasz az, hogy az emberek úgy érezték: a külföldi büntető-intézkedések időszakában fontos, hogy a kormány mögött sorakozzanak fel és szabad kezet biztosítsanak számára.

A kivándorlás fontos tényező

Inozemtsev szerint jelentős számú orosz, félreértve a helyzetet, úgy véli, hogy a gazdasági problémák, különösen az olaj ára tekintetében, az Egyesült Államok és Szaúdi Arábia mesterkedésének következményei.

Egy másik tényező, hogy azok az orosz állampolgárok, akik kritikusan szemlélik az állam tevékenységét, tömegesen hagyják el az országot. A kivándorlás nagyságrendje jelenleg mintegy évi 480 ezer fő, ami csökkenti a politikailag elégedetlenek számát. Becslések szerint ebbe a körbe a lakosság 1-2 százaléka tartozhat.

Azokat pedig, akik abban reménykednek, hogy az elnök távozna, a közgazdász semmi jóval nem tudja kecsegtetni: meggyőződése, hogy ez soha sem fog megtörténni. Putyin, akinek lépései és nyilatkozatai uralják az állami televíziót, még nem beszélt arról, 2018-ban indul-e negyedik elnöki megbízatásáért és ha igen, hatalomban akar-e maradni 2024-ig.

Népszerű a szíriai beavatkozás

Dr Inozemtsev szerint tehát a jelenlegi politikai helyzetben arra kell számítani, hogy Putyin belátható ideig hatalomban marad. Annyiszor választhatják újra, ahányszor akarja és nincs az az ok, amiért hivatalát feladná.

A közgazdász azt javasolta, hogy a Nyugat húzzon hasznot az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokból és ne próbáljon nyomást gyakorolni a rendszerre. Hiábavaló próbálkozás Putyint magatartásának megváltoztatására bírni, mert, közvetlen munkatársaihoz hasonlóan, Inozemtsev úgy látja, hogy az elnök nem tartja sokra a párbeszédet.

Az előadó elmondta, hogy a legutóbbi, szíriai beavatkozás mindaddig népszerű lépés marad az orosz lakosság körében, amíg jelentősebb emberáldozattal nem jár. Putyin pedig gondoskodni fog arról, hogy ne járjon.

Szerinte Putyin legyőzése érdekében a legjobb megoldást a történelmi példák tanulmányozása adhatja.

Enyhülés

Dr Inozemtsev rámutatott: „1918 után Németország magára maradt, amely társadalmi leépüléshez, végül nácizmushoz vezetett. A Nyugat most egy visszafogott „második hidegháborúban” áll Oroszországgal, de, amikor az enyhülés bekövetkezik, az országot be kell illeszteni a Nyugat országcsoportjába.

Dr Inozemtsev elmagyarázta, hogy Putyin tehetetlenné válna, ha az Európai Unió 10-20 éves átfutással felajánlaná Oroszország számára a tagságot. A bizalom erősödésével pénz és befektetés áramolna az országba, amely az orosz gazdaság egésze számára hasznos lehetne. Ha Putyin visszautasítaná az ajánlatot, támogatása jelentős részét elveszítené és elszigeteltté válna. Ha mind Ukrajna, mind pedig Oroszország megkapná a csatlakozás lehetőségét, az segítene a két ország közötti feszültség enyhítésében és biztonságosabbá tenné Kelet-Európa országait.

Az ország másik nagy közvélemény-kutató intézménye, a Levada-Center, amely független a Kreml-től, szintén magas népszerűségi szintet mért Putyinnak. Augusztusi adataik szerint az emberek 83 százaléka támogatja az elnököt.