A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága idén nyáron egy hat éve húzódó munkaügyi per miatt kimondta, hogy az elhúzódó eljárásokkal szemben a magyar jogrendben nincs hatékony jogorvoslat. Ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni. Több száz ilyen ügy van Strasbourgban - emlékeztetett a főbíró. Darák Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: megtévesztő egy-egy ilyen ügyből kiindulni, az összképhez hozzátartozik az a sok-sok hasonló terjedelmű és bonyolultságú eljárás, amelyet viszont sikerült észszerű időn belül lezárniuk a bíráknak.
Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart - mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén.
A közigazgatási perekről szólva elmondta: jóval több mint felük adóügy. Nem csak az ügyek mennyisége okoz nehézséget, esetenként a megítélésük is. Ilyenek például a nemzetközi láncügyleteknél felmerülő áfával kapcsolatos ügyek, amelyekben az Európai Unió Bírósága szerint a marasztaláshoz többek között bizonyítani kell, az érintett tudta vagy tudnia kellett, hogy visszaélést megvalósító jogügyletben vesz részt.
A korábbi években a magyar adóhatóság megtámadott határozatainak mintegy kilencven százalékát hagyta helyben a bíróság, ma már ez az arány nyolcvan százalék alá csökkent. Ám ez nem a NAV munkájának színvonalromlását, hanem az értelmezési nehézségeket jelzi - mondta a főbíró.
Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata. Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban - jegyezte meg.