Még mindig vonzóbb külföldön munkát vállalni, mint Magyarországon. Lassú folyamat lesz, de el kell jutni oda, hogy jó munkahely-alternatívát kínáljon a magyar gazdaság is a frissen végzetteknek számára, hogy ne legyen érdemes külföldre távozni. Odrobina László az NGM szak- és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárja, egy hete éppen a ma - szerdán nyíló - Automotive Hungary járműipari beszállítói szakkiállítás beharangozása kapcsán fakadt ki a munkaerőhiány és az elvándorlás miatt. A munkaerőhiány oka szerinte az elvándorlás. De a másik baj, hogy a képzett munkaerő nem ott van, ahol a munkahely lenne, azaz a cégek. A kormány ezért lakhatási valamint utazási támogatással próbál segíteni, de hiába, ha a magyar munkaerő nem mobil. Nyugat-Európában akár kontinensnyit is hajlandóak költözni az emberek a munkáért. Odrobina László szerint részben megoldást jelent a duális képzés.

Márpedig a magyar export és GDP- növekedés egyik motorja, az autógyártás pedig Ács László, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. HR igazgatója szerint a fejlett technológia mellett a humán erőforrásra épül. A duális képzés magyarországi bevezetése a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban és a Knorr-Bremse Magyarországnál született, hogy a hazai középiskolai és felsőoktatási rendszerek még inkább a valós piaci igényeknek megfelelő tudást adjanak.
Ez a számok nyelvén azt jelenti a kecskeméti cégnél, hogy jövő februárban végez, fog diplomát szerezni az első 8, azaz nyolc duális Mercedes-es hallgató, akik azonnal állást is kapnak az oklevél mellé. Szakmunkásokból - 4 szakon is - képeznek duálisan leendő kollégákat, így összesen szakmunkásoknál és hallgatóknál közel 130 szerződése van már a helyi Mercedes-Benznek.

Pedig, 2009-ben, amikor a márka betelepült az Alföldre, még nem tudták a Mercedes összes munkaerő „elvárását" teljesíteni a helyi képzéssel, a cég ezért nagy energiát fektetett a szakmunkás- és később hallgatói képzésbe. Három szakon, 35 diákkal 2011 szeptemberében indította a helyi duális szakmunkásképzést, A duális mérnökképzés 2012-ben kezdődött, 2013-ban pedig már kötelező lett a duális képzés Magyarországon is. Az így végzett szakmunkások 90 százalékát fel is veszi a Mercedes, a 10 százalékot viszont vagy leköltözött a család, vagy főiskolán szeretett volna tovább tanulni.. „De olyanról nem tudunk, hogy megszerezte nálunk a végzettségét és utána elment az Audihoz dolgozni....Ez a visszaigazolás, hogy jó helyre invesztáltunk" - amellyel Németh Ákos, a cég képzési és oktatási vezetője büszkélkedett. Ismerjük el, okkal, mert tényleg remek arány. A dunántúli felsőfokú intézmények kurrens szakán végzettek fele - más forrásunk szerint - elvándorol.

Pedig ez a „magyar duális", sajnos nem az a duális képzés, mint Németországban. Ott ugyanis a szakképzésben szereplő diákok 60 százaléka duális képzési formában tanul, míg Magyarországon 33 százalék, igaz, ez már nem sokkal kevesebb, mint Ausztriában, ahol 40 százalék. Tehát nem annyira rossz a helyzet, de a cégeknek adandó támogatással, meg állami garancia intézményével, Odrobina László ígérte, tovább javítanak rajta, hogy végül a diákok tudása is „feladatorientáltabb" legyen, és cégeknél duális szakműhelyekben tanulják meg a szakmát. „El fogunk jutni egy idő után, hogy Magyarországon itt is valódi duális képzés működik" - jövendölte az illetékes. Ez szerinte - úgy 2 éven belül - akkor valósul majd meg, amikor majd a diák nem az iskolában, hanem a cégnél jelentkezik a képzésre. Ha vállalatnál megfelel, azután kezdi a tanulmányait az iskolában. Ehhez persze rugalmas iskolarendszer kell, amely a „gazdaság, a cégek felé orientál", nem csak a hagyományos képzési szemléletet helyezi előtérbe. Ezek után érthető kincstári optimizmussal, Bolla Szilárd, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnökhelyettese, is úgy értékelte, van még lehetőség az autóiparban. Bolla büszkén sorolhatta az eredményeket. Volt mit, hiszen a járműipar - a gépgyártást (23 százalék) és az elektronikaipart (15 százalék) megelőzve az ipari termelés csaknem negyedét adja alig 672 cége jóvoltából.

Dinamika

A járműgyártás hozzáadott értéke a GDP-hez 2009 és 2014 között Magyarországon 3 százalékról 4,6 százalékra nőtt, a V4-ek közül legdinamikusabban. A szektor itthon ez idő alatt 55 000 új munkahelyet hozott létre, többet mint Csehország (53 000), Lengyelország (30 000) és Szlovákia (20 000). Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) főtitkára arról beszélt, hogy tagvállalataik évente több mint 2 milliárd eurót fektettek be Magyarországon, és egyre több kutatás-fejlesztést hoznak. A járműgyártás termelési értéke tavaly 6500 milliárd forint volt, több mint 765 milliárd forintos gyógyszergyártásé. Az autógyártás már a feldolgozóipar több mint 28 százalékát adja. Az autóiparban az egyik legmagasabb - 2,35 - az úgynevezett foglalkoztatási multiplikátor érték, ez azt jelenti, hogy az ágazatban létrejött 100 új munkahely közvetlenül és közvetve összesen 235 új munkahelyet teremt. Persze, ha van kivel.

A duális képzéssel ezért az életükért küzdenek a cégek, amelyben a hatékonyság javítása már nem azt szolgálja, hogy karcsúsítsák az állományt, hanem hogy a kincset érő meglévőkkel többet tudjanak termelni. És ez már a béreken múlik, pedig az aktuális hazai béreknél már így is jó 20 százalékkal magasabb volt az autóipari átlag, ami meg rontja a hazai versenyképességet. Még nem ég a ház, mert a magyar bérszínvonal jelentősen elmarad a konkurens szlovák, cseh szakági fizetéstől, de ha nem közelítik meg a közép-európai átlagot, akkor - amint azt az illetékes is elismerte - az elvándorlás akadálya lesz annak, hogy a cégek megfelelő munkaerőt találjanak. Ide a rozsdás bökőt, hogy a bérek és a versenyképesség kényes téma lesz az Automotive Hungary szakmai fórumán is.

A beszállítók hazai seregszemléje, a héten, október 28. és 30. között harmadik alkalommal, szakmai fórumra is várja a piac szereplőit. A nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállításon -a négy magyar autógyártó mellett - már a BMW is képviselteti magát, és vagy 300 - cseh, török, francia, lengyel, német, osztrák, szlovák és angol - járműipari beszállító, alkatrészgyártó mutatja be tevékenységét.