Miháldi Kinga az M1 aktuális csatorna műsorában kedden leszögezte: a most megjelent információk eddig is tudhatók voltak.

Az OÉTI szakértőjét, valamint Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnökét annak kapcsán hívták be stúdióba, hogy hétfőn az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) közzétette rákkutató intézetének tanulmányát, amelyben a feldolgozott hústermékek fogyasztását rákkeltőnek minősítették, és valószínűnek nevezték, hogy a vörös húsoké is az, beleértve a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét. Az OÉTI dietetikusa szerint a húsok esetében a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel ez a probléma. Megfogalmazása szerint ugyanakkor "nem mindennap kell kolbászt enni", a mértékletesség és a változatosság a fontos. Más-más kategória a színhús és a húskészítmények - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészséges táplálkozást illetően tíznapos intervallumban kell gondolkodni, és akkor megelőzhetők a különböző daganatos betegségek. A rostdús táplálkozás szintén segíthet egyes betegségek elkerülésében - mondta.

Németh Antal arra mutatott rá, hogy a most nyilvánosságra hozott kutatásról nem kaptak sokoldalú, kielégítő információt. Kiemelte azt is, hogy több adalékanyag együttes hatását ma még nem ismerik a szakemberek. Kifejtette: a túlzott hőkezeléssel előállított, a túlgrillezett, valamint a túlfüstölt húskészítmények valóban aggályokat vethetnek fel, de egy normál konyhai eljárással előállított sült hús, vagy más húsos étel nem tartozik ebbe kategóriába. Ezt a véleményt dietetikus is osztotta, és a közétkeztetési rendeletre hivatkozott, ami szabályozza a bő zsiradékban sült ételek gyakoriságát. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a vörös húsok fogyasztásának szükségességére, a vérképzésben betöltött szerepükre. A vegetáriánusoknál ugyanis kimutatható a vashiányosság, amely a húsmentes étrendre vezethető vissza - jegyezte meg.

Németh Antal szólt arról, hogy a VHT épp programot kíván indítani, hogy a fogyasztók figyelmét a minőségi sertéshúsok felé fordítsa, mivel Magyarországon jelenleg alacsony a sertéshúsfogyasztás, 24-25 kilogramm évente fejenként, holott volt már 40 kiló körül is.

Elmondása szerint bizonyos sertéshúsok ma táplálkozástudományi szempontból hasonlóak a baromfihúsokhoz. Példaként említette, hogy a karaj ma már kevesebb zsírt és koleszterint tartalmaz, mint a baromfimellfilé.