Ki fizeti a révészt?

Brückner Gergely
2015-10-29 08:00
Bonyolult helyzet alakult ki a felfüggesztett román Astra biztosító hazai fióktelepének kárrendezése körül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) támogatta azt a törvény-módosítást, amely felgyorsítja az Astra-ügyfelelek okozta károk rendezését, de egyes biztosítói vezetők élesen kritizálják a jogszabályt.

Az Astra-ügyben sok rossz közül kellett a legkisebb rosszat választani. Nagyjából így foglalható össze annak a törvénynek a hazai fogadtatása, amelyet az Országgyűlés honatyái szeptember 29-én fogadtak el. A kötelező biztosítások hazai szabályozását módosító 2015. évi CXLVII. törvény azonnal hatályba is lépett. Eszerint a hazai biztosítói piac közös kártalanítási számlájáról (KSZ) kell ideiglenesen rendezni az Astrás ügyfelek okozta károkat. A KSZ elvileg arra való, hogy amennyiben kötelező biztosítással nem rendelkező autós okoz kárt, akkor is legyen, aki a vétlen sofőr felé helytáll. A biztosítók igény szerint töltik fel ezt a számlát. A szakmának létezik egy másik saját biztosítása, vagyis alapja is, ezt a MÁV ÁBE biztosító megborulása után alakították ki, és kártérítési alap (KALAP) a neve.

Ha a Romániában megborult Astra hazai fióktelepe a jövőben már nem lesz képes működni, akkor vélhetően ez az alap fizetett volna a vétlen károsultaknak. Az új törvény a kártalanítást előrébb hozta és a KALAP helyett a KSZ-re testálta.
Mindez fogyasztóvédelemből mindenképpen üdvözlendő, határozottan felgyorsítja a folyamatokat (Emlékeztetőül, pár éve, amikor a MÁV biztosítottjai törtek-zúztak, a vétlen ügyfelek akár másfél évet is várhattak a pénzükre).

A hazai biztosítói szakma egyes szereplői szerint azonban sok a probléma. A kárrendezésnek technikai nehézségei vannak. Az Astra minden eredeti dokumentumát elszállították Romániába. Ráadásul a törvény megnöveli az esélyét annak- vélik egyes biztosítók -, hogy a kárrendezés végül ne a román, hanem a magyar piacot terhelje! A románok immár másfél év tárgyalásai alapján láthatóan igyekeznek nem kifizetni a fióktelepek kárait, és még egy törvényt is elfogadtak, amely szerint egy jogi személy felé legfeljebb csak 100 ezer euró kárt téríthet az alapjuk (ez egy flottánál, vagy súlyos személyi sérülésnél lehet korlát). A román jog szerint ráadásul csak eredeti papírok alapján szabad kártalanítani (ezeket szállították el), így ha a KSZ kárt rendez, akkor azt nem feltétlenül fogja elfogadni a román jog alapján a Fondul de Garantare Asiguratilor (FGA) román garanciaalap. Ahogyan az is félő, hogy amennyiben a magyar ügyfelek nem egyesével fordulnak az alaphoz, hanem a KSZ egységesen, akkor beleütközhet a 100 ezer eurós limitbe.

További részletek a Figyelő legfrisebb számában.