A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre hivatalosan nem közölte, mi akasztotta meg a jogalkotási folyamatot, lapunk kereste a tárca sajtófőosztályát, mihelyst választ kapunk, azonnal közreadjuk. Már a parlament asztalán van ugyanis az a módosítási csomag, amely három évvel az új Munkatörvénykönyvének hatályba lépését követően módosítaná a kódexet. Elsősorban az időközben született alkotmánybírósági döntésekkel és uniós jogharmonizációval indokolja a korrekciót a kormány.

Csengery Levente, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere, munkajogi csoportjának vezetője a Figyelőnek úgy nyilatkozott: „A most beterjesztett törvénytervezet nem jelent új irányt, hanem inkább a kódex alkalmazása során felmerült értelmezési bizonytalanságokat küszöböli ki."

Mint fogalmazott, az új Mt. alapján kialakult gyakorlati tapasztalatok átültetése a cél, a joghézagok, jogértelmezési kérdések rendezése, s így a korábbinál lényegesen világosabb, egyértelműbb lesz a kódex. A módosítások egy része valóban a jogalkalmazás egységességét és az európai uniós joggal való összhangot biztosítja, más részük azonban a munkavállalók számára jelentene az eddigieknél nagyobb garanciát és többletjogokat, egyértelműen előnyös lenne tehát a számukra. A csomag része lenne egybeek között az, hogy diplomás munkanélkülieket nem lehetne közmunkára kötelezni, csak ha kérik. Öt napon belül papír alapon is a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani az elektronikus dokumentumba foglalt munkaszerződést vagy annak módosítását.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén pedig a felmondási időre járó távolléti díj kétszerese járna a munkavállalónak.