A válság-megbeszélést Angela Merkel hívta össze, miután bajor szövetségese, a Keresztény-Szocialista Unió (CSU) párt vezetője, Horst Seehofer pontosan meg nem határozott következményekkel fenyegette meg, ha vasárnapig nem tesz lépéseket a Németországba érkező bevándorlók számának korlátozására.
Agela Merkel szóvivője, Steffen Seibert szerint még számos kérdésben kell megoldást találni, beleértve a tranzit-zónák ügyét is. A szóvivő arra a javaslatra utalt, amely szerint Németország határain a repülőterekhez hasonló központokat kell létrehozni, és már onnan visszafordítani azokat a bevándorlókat, akik a menekült-ügyi feltételeknek nem felelnek meg.
Angela Merkel, Horst Seehofer és Sigmar Gabriel, a CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt vezetője a tervek szerint csütörtökön újabb megbeszélést tart.
Sigmar Gabriel, Angela Merkel és Horst Seehofer (MTI fotó)
Fordul a közhangulat
Annak az akár egy millió bevándorlónak a zöme, akik idén várhatóan eljutnak Németországba, az Ausztriát Bajorországgal összekötő határon át érkezik.
Noha kezdetben a legtöbb német támogatta Angela Merkel nyitott kapuk politikáját mindazok javára, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, az egyre inkább megforduló közvélemény nagy nyomást helyez a kancellárra és nyilvánvalóvá válnak a repedések Merkel konzervatív párt-csoportján belül is.
A CDU és a CSU vasárnap közös közleményben foglalta össze álláspontjának különbségeit. A dokumentum azt javasolja: két évre függesszék fel a menedékjognál szűkebb, „kiegészítő védelem” jogintézményét, amely a menekültek családtagjai számára biztosítja, hogy csatlakozzanak a már Németországban élő családtagjaikhoz. A testvér-pártok javasolják azt is, hogy a határ mentén a német és az osztrák rendőrség közösen lépjen föl a bevándorlók mozgásának ellenőrzése céljából.
A dokumentum nem veti fel a „tranzit zónák” kényes témáját, amelyet az SPD túlságosan korlátozó jellegűnek tart.
Európa legnagyobb gazdasága az elmúlt hetekben egy sor lépést tett a második világháború óta legnagyobb menekült-áradat visszafogására. Ennek során az Albániából, Montenegróból és Koszovóból érkezők csak kivételes esetekben kaphatnak menedékjogot, azok kitoloncolását pedig, akiktől ezt megtagadják, fel fog gyorsulni.
Pénteken Németország bejelentette, hogy az Ausztria határán összegyűlt bevándorlók a folyamat rendezettebbé tétele érdekében a továbbiakban csak öt belépési ponton keresztül léphetnek be az országba.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR szerint az év kezdete óta több, mint 600 ezer bevándorló szállt partra Görögország területén. Ha az Olaszország partjaira érkezőket is figyelembe vesszük, a Földközi-tengert idén átszelő bevándorlók száma meghaladta a 740 ezret.
Agela Merkel szóvivője, Steffen Seibert szerint még számos kérdésben kell megoldást találni, beleértve a tranzit-zónák ügyét is. A szóvivő arra a javaslatra utalt, amely szerint Németország határain a repülőterekhez hasonló központokat kell létrehozni, és már onnan visszafordítani azokat a bevándorlókat, akik a menekült-ügyi feltételeknek nem felelnek meg.
Angela Merkel, Horst Seehofer és Sigmar Gabriel, a CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt vezetője a tervek szerint csütörtökön újabb megbeszélést tart.
 |
Sigmar Gabriel, Angela Merkel és Horst Seehofer (MTI fotó)
Fordul a közhangulat
Annak az akár egy millió bevándorlónak a zöme, akik idén várhatóan eljutnak Németországba, az Ausztriát Bajorországgal összekötő határon át érkezik.
Noha kezdetben a legtöbb német támogatta Angela Merkel nyitott kapuk politikáját mindazok javára, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, az egyre inkább megforduló közvélemény nagy nyomást helyez a kancellárra és nyilvánvalóvá válnak a repedések Merkel konzervatív párt-csoportján belül is.
A CDU és a CSU vasárnap közös közleményben foglalta össze álláspontjának különbségeit. A dokumentum azt javasolja: két évre függesszék fel a menedékjognál szűkebb, „kiegészítő védelem” jogintézményét, amely a menekültek családtagjai számára biztosítja, hogy csatlakozzanak a már Németországban élő családtagjaikhoz. A testvér-pártok javasolják azt is, hogy a határ mentén a német és az osztrák rendőrség közösen lépjen föl a bevándorlók mozgásának ellenőrzése céljából.
A dokumentum nem veti fel a „tranzit zónák” kényes témáját, amelyet az SPD túlságosan korlátozó jellegűnek tart.
Európa legnagyobb gazdasága az elmúlt hetekben egy sor lépést tett a második világháború óta legnagyobb menekült-áradat visszafogására. Ennek során az Albániából, Montenegróból és Koszovóból érkezők csak kivételes esetekben kaphatnak menedékjogot, azok kitoloncolását pedig, akiktől ezt megtagadják, fel fog gyorsulni.
Pénteken Németország bejelentette, hogy az Ausztria határán összegyűlt bevándorlók a folyamat rendezettebbé tétele érdekében a továbbiakban csak öt belépési ponton keresztül léphetnek be az országba.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR szerint az év kezdete óta több, mint 600 ezer bevándorló szállt partra Görögország területén. Ha az Olaszország partjaira érkezőket is figyelembe vesszük, a Földközi-tengert idén átszelő bevándorlók száma meghaladta a 740 ezret.