A tao-támogatást kapó sportszervezetek, és a társasági adójukat felajánló vállalatok is mélyen hallgatnak arról, kitől kapják, illetve kinek adják a pénzt. A cégek éves jelentéseikben a még csak-csak feltüntetik, hogy adókedvezményt vettek igénybe ezen a jogcímen (bár erre sem mindig kerül sor), arról külön megkeresésre sem nyilatkoznak, hogy ezek a pénzek hova kerültek. Bár elvileg a dokumentáció miatt a sportszövetségek is be tudják azonosítani a támogatókat, ez az egyetlen olyan elem, amit a törvény értelmében nem kell nyilvánosságra hozniuk.

Ha már az érintettek nem fedik fel a pénz útját, a Figyelő megpróbálta legalább az előző idényben a legtöbb támogatást begyűjtő labdarúgó szervezetek esetében feltárni ezt. Nem meglepő módon az látszik, hogy a dotáció nagy része baráti cégektől jön, de például a tao támogatások miatt komoly nyereséget felhalmozó sportvállalatoknál is előfordul, hogy felajánlják társasági adójuk egy részét valakinek. Maguknak ugyan nem adhatják, de egy másik hasonló cipőben járó szervezettel már le lehet boltolni egy cserét.
Pedig érdemes lenne megnézni honnan hova és mennyire szabályosan folyik a pénz, mert hatalmas összegekről van szó. Lapunk kalkulációi szerint a támogatási rendszer 2011-es bevezetése óta a lehetséges társasági adó-bevétel közel nyolcada ment sportszervezetekhez az államkassza helyett. Volt olyan év, amikor ez az arány a 15 százalékot közelítette.

További részletek a Figyelő legfrisebb számában.