Amint arról lapunk is beszámolt (Halál a húsevőkre? - Figyelő, 2015/44. szám), a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége azzal sokkolta a vásárlókat, hogy bizonyos feldolgozott húskészítményeket karcinogénnek értékelt. A vörös húsokat - mint a szarvasmarha, a juh, a ló, a kecske és a sertés - pedig „valószínűleg rákkeltőnek" minősítette. A szervezet azt már a nemzeti kormányokra bízta, hogyan interpretálják mindezt a frászt kapott fogyasztók számára.
Vakarhatták a fejüket a válságkommunikáció mesterei, hogy mit lépnek erre, mert a leginkább kockázatos kategóriá-ba sorolt portékák között olyan, a hazai fogyasztásban meghatározó termékek is vannak, mint a füstölt szalonna, kolbász, szalámi, pácolt, klasszikus és új módszerekkel tartósított készítmények. A sertés- és birkacsemegéket is az értéktárában tudó Hungarikum Szövetség némaságba menekült, mert - mint megtudtuk - „könnyen tönkre lehet tenni az egész magyar sertés-, marha- és juhágazatot". Azt azért sejteni engedte forrásunk, hogy mintha „pont erre menne ki a történet". Nincs egyedül az összeesküvés-elméletével: Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ágazat helyzetének romlására számít, és lobbit sejt az ügy mögött. A politikus felháborítónak nevezte a Magyar Hírlapban a WHO jelentését, amely szerinte beleavatkozik a piaci folyamatokba.
Arról azonban nem szólt a fáma, hogy milyen, karalábé-, esetleg pontylobbira gondolt. A sertéshúst potenciálisan helyettesítő terméket gyártó baromfi-feldolgozók viszont nem számítanak piaci fordulatra. A Gallicoop Zrt. vezérigazgatója, Erdélyi István azt sem hiszi, hogy a WHO figyelmeztetése tartósan befolyásolja a vásárlói szokásokat.
A Magyar Húsiparosok Szövetsége csípőből utasította el a tanulmány megállapításait. A szektor szereplői szerint nem az adott élelmiszercsoport jelent ugyanis egészségügyi kockázatot, hanem a rossz életmód és a kiegyensúlyozatlan étrend. Nem meglepő az sem, hogy a sertéstartás újraélesztésén, a 3 milliós létszám duplázásán fáradozó földművelésügyi tárca Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala azonnal kiállt az egészség megőrzését segítő mértékletes húsfogyasztás, a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás mellett. Arról diplomatikusan nem értekezett, hogy a csípős hungarikumok - a gyulai és csabai kolbász, a Pick szalámi - is ilyen kedvező hatásúak-e.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a szakmai ismeretekkel nem rendelkező fogyasztók megtévesztésének tekinti a WHO „korlátozott érvényességű" jelentését, hiszen miközben Magyarországon a sertéshúsfogyasztás jelentősen csökkent, az egészségügyi mutatók nem javultak. A NAK úgy véli, éppenséggel támogatni kell a lefelé mutató trend megállítását. A kamarai ajánlás szerint a termékpálya szereplői olyan hatékony marketinggel tudják mérsékelni a piacromboló hatást és erősíteni a bizalmat a magyar hústermékek iránt, mint a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy.
További részletek a Figyelőben.