Az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődést hozott az orvostudományban a humángenom teljes feltérképezése, amely lehetővé tette a célzottan kezelhető eltérések beazonosítását. A laboratóriumi medicina szerepe is jelentős változásokon ment át az úgynevezett személyre szabott orvoslás területén.
A humángenetika nagyon vonzó kutatási terület, amely egyre több speciális információt biztosít az egyes személyekről, a gének variációi mindinkább érdekes biomarkerként szolgálnak a betegségek vagy a gyógyszerek hatásainak előrejelzésére - mondta lapunknak Gérard Siest professzor, a European Society of Pharmacogenomics and Personalised Therapy elnöke. A klinikai alkalmazás kapcsán persze vannak még kihívások, az azonban mára kétségtelenné vált, hogy a fejlett terápiák megalkotásához a genomikus biomarkereket figyelembe kell venni a gyógyszerfejlesztéseknél vagy éppen a már létező készítmények hatékonyabb felhasználása érdekében - a gyógyszer felírásától az egyéni kezelésekig.
Korábban egységesnek tartott kórképek sokaságáról derült ki, hogy tulajdonságaik betegről betegre változhatnak (idetartozik többek közt az emlőrák, a vastagbélrák, a leukémia, az asztma, a diabétesz és az Alzheimer-kór), ...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/46 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!