Az összehangolt európai cselekvés hatékonyabb, mint a tagállamok külön fellépése, de az EU szolidaritásból egyelőre rosszul vizsgázik - mondta Tóbiás József, az MSZP elnöke egy nemzetközi konferencián szerdán Budapesten. Az Európai Progresszív Alapítvány (FEPS) és a Táncsics Alapítvány által Az Európai Unió történelmi válaszút előtt: Kihívások és politikai válaszok címmel megrendezett tanácskozáson Tóbiás József kiemelte: úgy tűnik, a dublini rendelet már nincs érvényben, ezért új ideiglenes szabályozás kellene, amelynek része egyebek mellett az európai külső határvédelem közös regisztrációs és elosztási mechanizmussal, megállapodás az oltalmat nem kapók kitoloncolásáról, uniós hírszerzési ügynökség és közös európai haderő létrehozása.

Tóbiás szerint Európa gazdag, de lassú

Az MSZP elnöke kifejtette: Európa "gazdag, de lassú". Lassúságát az okozza, hogy sok a tagállamok szintjére delegált kérdés, vagyis sokszor a tagállamok az okai annak, hogy az EU nem tud gyorsabban fellépni a válságjelenségekkel szemben. Fontos, hogy a szembenállás politikája helyett az együttműködésé nyerjen teret, ezért kell végrehajtani annak a 160 ezer embernek az áthelyezését is, amiről megállapodtak - mondta. Szerinte a menekültek vándorlása ma már minden józanul gondolkodó fejében a globalizáció egy tipikus jelensége. A közös cselekvés egyik akadálya e helyzet kezelésében, hogy a tagállamok belpolitikájának van alárendelve a kérdés. A probléma megfelelő kezelése belső szolidaritásra és közös felelősségvállalásra épülő migrációpolitikával lehetséges - vélekedett.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Tóbiás József szerint az EU történetében a krízisek többnyire pozitív szerepet játszottak a szükséges változások előidézésében, a tagállamok képesek voltak a közös cselekvésre. Kérdés, hogy ez így lesz-e most is, átsegít-e ez a második világháború utáni legmélyebb válságon. Úgy látja, a helyzet kezelésében mindenesetre nem lehet engedni a demokratikus, a szabadságjogokat tiszteletben tartó, szolidaritáson és egyenlőségen alapuló európai politikából.

Gurmai alelnök új helyzetet lát

Gurmai Zita, a FEPS alelnöke azt mondta, a jelenlegi történelmi helyzet, a párizsi támadások után teljesen új helyzet állt elő Európában, ez "mindent megkérdőjelez, amiben eddig hittünk, és ha nem vigyázunk, mindent lerombol, amiért eddig küzdöttünk". A baloldal felelőssége, legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a szolidáris gondolkodás eltűnését - vélekedett.
Kifejtette: gyakran a "baloldali politikai bizonytalanságban" nem veszik észre, hogy áttételesen a baloldaliság alapvetéseit érte támadás, hiszen a történtek megkérdőjelezik, hogy minden ember egyenlő, és a mai Európában egyre többen gondolják, hogy nem járnak mindenkinek ugyanazok a jogok és lehetőségek, nem kell szolidaritást vállalni. Ha nem oldják meg gyorsan, emberségesen és szolidárisan a helyzetet, megkérdőjeleződhet az a gondolat, hogy a szolidaritás és az egyenlőség a gyakorlatban is működő alapérték - mondta.

Gurmai Orbán mesterkedését is látja

Gurmai Zita úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök azon mesterkedik, hogy "erőszakos, szolidaritás- és egyenlőségellenes, erőelvű gondolkodásmódját" egész Európára kiterjessze, szembemegy az alapvető nyugati értékekkel, és "minél nagyobb a terrorfélelem, annál jobb Orbánnak". A baloldalnak jobb, higgadtabb és működőképesebb javaslatokat kell tennie - mondta.

Fidesz: a magyar baloldal még mindig a bevándorlók pártján áll

A baloldal a bevándorlók betelepítésében képzeli el Magyarország és Európa jövőjét - így reagált a Fidesz-frakció Tóbiás József és Gurmai Zita szerdai szavaira. A Fidesz-frakció az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: a párizsi terrortámadások, a nem szűnő migrációs nyomás és az egyre szélesebb terrorveszély mind figyelmeztetés, hogy az Európai Unió és az európai baloldal bevándorláspárti politikája megbukott. A parlament keddi szavazásán kiderült - folytatták -, hogy a párizsi terrortámadások ellenére a magyar baloldal még mindig a bevándorlók pártján áll, és bevándorlók betelepítésében képzeli el Magyarország és Európa jövőjét, "nem törődve a magyar és az európai polgárok aggodalmával". Az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP nem támogatta az uniós kötelező betelepítési kvótákkal szembeni fellépést, és mind a betelepítés végrehajtására kötelezték volna a kormányt - írta a Fidesz-frakció. Jelezték: ezzel szemben a Fidesz az első perctől az EU külső határainak megvédését szorgalmazza, és elutasítja a betelepítési kvótát, amely jogtalan és veszélyes, szétteríti a terrorizmust, veszélyezteti a közbiztonságot, a kultúránkat, és csak újabb meghívót jelent bevándorlók millióinak.

Balázs Péter az egyműködés nehézségeiról szólt

Balázs Péter volt EU-biztos, korábbi külügyminiszter, egyetemi tanár az unió belső kihívásairól szólva a tanácskozáson elmondta: az EU ma egy létező, kétszintű kormányzati struktúra felső emelete, és ebben a szerepében nem túl népszerű, talán azért, mert nem egészen hiteles. Ennek oka meglátása szerint az, hogy az elmúlt időben egyre több lett benne a szereplő és egyre több az ügy is, jelenleg 28 szereplőnek mintegy 20 témában kell megegyeznie. Ezért a döntések gyakran "felcsúsznak" a nagy tagállamok belső köreibe, és a könnyebbség kedvéért kihagyják a kisebb országokat, vagy az igazán fontos ügyekre összpontosítanak, és a többire nem jut elég figyelem - tette hozzá. Balázs Péter közölte: az EU-nak általában vagy a céljai jók, vagy az eszközrendszere, de a kettő egyszerre nem igazán, ezért nehézkés a támogatása. Az együttműködést nehezíti az is, hogy a 28 tagállamban gyakran vannak választások, ritka az olyan tanácsülés, amelyen ugyanazok ülnek asztalhoz, mint korábban - mutatott rá.