Újabb lépéssel került közelebb a megvalósításhoz a magyar és a szerb főváros közötti vasút korszerűsítése, amikor november 24-én Kínában a három érintett ország kormányfőinek jelenlétében aláírták az erről szóló dokumentumot. (Orbán Viktor többször is méltatta e fejlesztés jelentőségét.) E szerint az idehaza 472 milliárd forintba kerülő beruházást 85 százalékban kínai hitelből valósítják meg, 15 százalék magyar önrész mellett.

Hazai tehervasúti szakemberek segítségével olyan megtérülési számítást végeztünk, ahol csak a ténylegesen forintosítható hasznot vettük figyelembe, ami érdemben a tehervonatok után fizetett pályahasználati díj (phd). A nagy terv ugyebár az, hogy a kínai COSCO társaság által üzemeltetett görögországi, pireuszi kikötői terminálokból a konténerek a felújított vonalon jutnak el Nyugat-Európába.

Hosszú menet

Mivel a hitelfeltételeket nem ismerjük, kamattal nem számoltunk, ami gáláns, ám persze irreális dolog. Egy ezertonnás teherszerelvénynek jelenleg a vonalon 165 ezer forint pályahasználati díjat kell fizetnie, ebből 42 ezret levontunk a karbantartási költségre. A vonatonként 123 ezer forintos phd-plusszal számolva a megtérülési árumennyiség tehát 3837,4 millió tonna. (Tavaly az ország teljes vasúti áruforgalma 50,6 millió tonna volt.)

Az általunk megkérdezett vasúti szakemberek szerint pluszforgalomként irreális évi 1600 (napi 4,4) vonatnál többel számolni, hiszen például a Pireusznál nagyobb hamburgi kikötőből is csak napi egy konténervonat jár Magyarországra. Vagyis: ha évi 1,6 millió tonnával lesz nagyobb az áruforgalom a beruházásnak köszönhetően, akkor a megtérülési idő majdnem pontosan 2400 év.

"Rendkívül előnyös"

A megtérülést firtató kérdéseinkre a külgazdasági minisztérium meglehetősen általános válaszokat adott. A tárca arra hivatkozik, hogy Kína és 16 közép-, illetve kelet-európai ország kereskedelme dinamikusan nő, a Budapest-Belgrád vasútvonal pedig a tervezett új selyemút kulcsfontosságú láncszeme.

„Ez a beruházás önmagán túlmutató jelentőségű. Nehezen számszerűsíthető, hogy mekkora haszonnal jár, hogy Magyarország lesz a Kína-Közép-Európa regionális együttműködés zászlóshajója. A kínai fél kifejezetten hangsúlyos szerepet szán ennek a beruházásnak, amely Magyarországot rendkívül előnyös helyzetbe hozza akkor, amikor arról van szó, hogy a távol-keleti óriás közép-európai gazdasági terjeszkedésének mely ország lesz a fő célpontja" - írta a tárca.

A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap december 3-i, idei 49. lapszámában.