"Apró himalájai államként Bhutánnak fogyatkozó vízkészletekkel, szélsőséges időjárási viszonyokkal és az ökoszisztémáját érintő változásokkal kell szembenéznie a klímaváltozás miatt, ezért érdekében áll, hogy saját kezűleg, illetve az ENSZ-en keresztül is kezelje a problémákat" - mondta Richard Black, az ECIU igazgatója.
 |
Bhután ígéretet tett arra, hogy erdőségeinek legalább 60 százalékát "örökre" megőrzi. Jelenleg az ország területének majdnem háromnegyedét erdők borítják és további területek újrafásítását tervezik. Tavaly nyáron világrekordot jelentő mintegy 50 ezer fát ültettek el mindössze egyetlen óra alatt az országban.
Az erdősítésen túl Bhután egyéni vállalásai között szerepel az "autókultúra" regionális növekedésének visszaszorítása, egyebek mellett a nehéz járművekre kivetett adókkal, a tömegközlekedés fejlesztésével és az elektromos járművek népszerűsítésével - olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában.
Az országot jelenleg Párizsban képviselői Thinley Namgyel szerint Bhután vállalását jelentősen befolyásolta, hogy a döntően önellátó kisgazdálkodások alkotta ország lakosai már a saját bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait. Mint fogalmazott, a korábban hónapokra lezárt magas hegyek ma már egész évben járhatóak, a rendszertelenül érkező monszunok tönkre teszik a termést, apadnak a vízforrások, erődösnek a hirtelen áradások, hatalmas katasztrófával fenyegetnek a visszahúzódó gleccserek.
Az ECIU elemzéséből kiderült, hogy Paraguay majdnem 100 százalékban vízerőművekből nyeri elektromos energiáját, amelyből szomszédjaihoz is exportál. Észak-Korea nagyjából 54 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását 1990 óta, ám ennek hátterében az ország elhibázott gazdasági modellje állt, ami éhínséghez vezetett.
Európa leggazdagabb országa, Luxemburg, négyszer annyi szén-dioxidot bocsát ki mint Bhután, annak ellenére, hogy jóval kisebb lélekszámú ország. Franciaország és Kína a megújuló energiaforrások felé igyekszik nyitni.