Ha azonban a dolgok mélyére hatolunk és a növekedés forrásait és fenntarthatóságát nézzük, akkor már korántsem ilyen megnyugtató a helyzet. A makroelemzők túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az európai uniós támogatás, amelynek az összege az idén minden bizonnyal meghaladja a GDP 6 százalékát, meghatározó eleme volt a bővülésnek. A hatás pontos mértékéről már távolról sincs ilyen egyetértés. Egyes vélemények szerint az EU-s pénzek nélkül recesszióban maradt volna a magyar gazdaság. Mások szerint ezek a támogatások csak kismértékben járultak hozzá az eredményekhez. A hozzájárulás mértékének meghatározása nem pusztán gazdaságtörténeti jelentőségű, hanem azért is fontos, mert ez a szám – a jövő évre várható támogatásokkal együtt – jelentősen befolyásolja a bővülési kilátásainkat. Amennyiben az uniós források komoly gazdaságélénkítő hatást fejtettek ki és ezek a pénzek...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2015/51 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!