Önprogramozás

Izsák Norbert, Lengyel Csilla
2015-12-28 15:00
Elsajátítható a sikeres emberek gondolkodásmódja? Van egy módszertan, amelynek a hívei szerint igen. Interjú Robert Diltsel.
- Mintegy 35 éve tanítja a neu-ro-lingvisztikus programozás módszerét (NLP), több ezer szakembert képzett ki, idén novemberben Budapesten is oktatja ezt. Bárki elsajátíthatja?
- Igen. Több eszközt akár már a gyerekek is használhatnak. Az NLP olyan viszonyban van az egészségünkkel és a jólétünkkel, hogy segítségével tudatossá tehetjük, hogyan hatnak a gondolataink a testünkre s fordítva. Ez egyébként az álmodozók módszere, segítségével fokozható a kreativitásunk is, így több esélyünk van az innovációra. Erre fogom egyébként novemberben is kiképezni a Coaching Határok Nélkül (CHN) programján az érdeklődőket.

- Milyen jellegű menedzsmentstílus és munkahelyi környezet segíti elő az innovációt?
- A legkreatívabb környezet. Abban az emberek elkötelezetten szolgálnak egy képességeiket meghaladó, vonzó célt, és megosztják egymással a gondolataikat s az elképzeléseiket. A parancsra és ellenőrzésre épülő hierarchikus struktúrák eredménye az engedelmesség, nem pedig az innováció.

- Az interneten arról lehet olvasni, hogy Barack Obama beszédeiben bőven használ NLP-s fordulatokat. Pályája kezdetén politikusok kommunikációjában tanulmányozta a meglévő mintákat, és azt vizsgálta, hogyan lehet általánosításokkal, egyszerűsítésekkel, nehezen számon kérhető, sugallt összefüggések felvillantásával hatást gyakorolni a közönségre, esetleg zavarba hozni, netán földbe döngölni a politikai opponenst.
- Így van, s el kell mondanom, hogy minden sikeres és hatékony ember használ ilyen módszereket, még akkor is, ha ennek nincs a tudatában. Az NLP segítségével hatékony gondolati, nyelvi sémákat, viselkedésmódokat sajátítunk el. Obama minden kétséget kizáróan sok NLP-t használ, különösen állítások újradefiniálásában erős. Arról nincs tudomásom, hogy formális képzésben is részesült-e. Mindenesetre elküldtem neki az erről szóló könyveimet.

- Számtalan nagy hatású vezetővel dolgozott együtt, mint például az Apple legendás első emberével, Steve Jobsszal. Mit tanult Jobs öntől, illetve az NLP-től?

- Egymás közelében nőttünk fel, egy hónap különbséggel születtünk, ugyanabban az évben. Az Apple és a neurolingvisztikus programozás nagyjából egy időben, a föld ugyanazon pontján született meg. Ahogyan a vállalat a számítástechnikát, illetve a technológiát kivitte a laboratóriumból, az NLP ugyanezt tette a pszichológiával és a személyes fejlődéssel is. Az NLP megalkotói lettek az első Apple-felhasználók, az én első gépemnek 8 kilobyte volt a memóriája. 1980-ban az Apple lett az első céges ügyfelem, 25 éves koromban a hatékony kommunikációra oktattam a menedzsereit. Több oktatói szoftvert is írtam nekik, a bátyám, Michael nyolc évig volt a vállalat egyik menedzsere, és - mi tagadás - Jobsot valóban sokan agresszívnek, követelőzőnek látták. Viszont képes volt magával ragadó víziót létrehozni, s az NLP vonatkozó modellje alapján Jobs tökéletes példa a siker három összetevőjére: szenvedély, vízió, bátorság. Legnagyobb találmánya az volt, hogy rájött: az a környezet, amelyben a kimagasló eredményt felismerik és elismerik, a kultúra része lesz, s már önmagában kreativitásra, innovációra sarkall.

- Magyarországon sokan meglehetősen fatalisták. Mit kellene megváltoztatnunk a gondolkodásmódunkban és miként, hogy jobb legyen a jövőnk?

- Egyetértek Steve Jobsszal, aki szerint sokunknak azt mondják gyerekkorunkban, hogy a világ olyan, amilyen, s az életünket adott keretek között kell leélnünk. Mintha az volna a cél, hogy lehetőleg minél kevesebb kockázatot vállaljunk. Dolgozgassunk, legyen szép családunk, takarékoskodjunk. Ha azonban rájövünk arra, hogy az élet kereteit nálunknál nem okosabb emberek alakították ki, és azokat meg lehet változtatni, jobbítani, nyomot lehet hagyni magunk után, akkor örökre megváltozik az életünk. Ennek felismerése az első lépés.

KISZÁLLNI A MÓKUSKERÉKBŐL

A neurolingvisztikus programozásnak nevezett, a terápiában és a coachingban is előszeretettel használt eljárásmódot az 1970-es években fejlesztette ki Kaliforniában John Grinder nyelvész és Richard Bandler pszichológus. Hivatalos definíciója szerint az NLP a gondolkodást, a nyelvhasználatot és a viselkedést tanulmányozza - módszertana a kiválóság struktúráját igyekszik megfejteni, reprodukálhatóvá tenni mind az egyes ember, mind pedig az üzleti élet számára. A metodika a modern pszichológia és kommunikációkutatás gyakorlatorientált alkalmazása, amely elősegíti a hatékony kommunikációt, valamint a célirányos gondolkodást és cselekvést. A kreativitás növelésének elősegítéséhez az NLP-sek Walt Disney kreatív munkamódszerét vették alapul - magyarázza Németh Zita szervezeti és munka-szakpszichológus, NLP-mester. Az inspiráció folyamata e szerint úgy történik, hogy előbb a delikvensnek el kell engednie magát, tét nélküli álmodozásba kell fognia, s nem szabad, hogy racionális gondolatai megtorpedózzák brainstormingját. Ezt követően számos ötletre megvalósítási stratégiát szükséges kidolgoznia, végül kritikusan meg kell szűrnie a korábbi elgondolásokat. Bár első blikkre pofonegyszerűnek tűnhet a képlet, Németh Zita szerint ügyfeleinek nagy segítséget jelent, ha úgymond engedélyt kapnak - és lelki támaszt - arra, hogy kiszabaduljanak túlzottan kritikus agyuk fogságából, mivel „addig nem működik a kreativitás, amíg mindent racionálisan szemlélünk, s nem mozdulunk ki a megszokott, racionalitásra ösztönző munkapozíciónkból". A szakember egy informatikai igazgatónak például úgy segített, hogy kényelmes üléspozícióra biztatta, és korlát nélkül beszéltette egy adott szakmai problémával kapcsolatos ötleteiről, majd a tárgyalóasztalnál átgondoltatta vele azok kivitelezését, végül a számítógépe elé ültetve megkritizáltatta a felvetéseket. E folyamat eredményeként vezette be aztán cégénél az elektronikus árcímkét, ami akkoriban Magyarországon még teljesen egyedülálló elképzelés volt.

Névjegy

60 éves, a Kaliforniai Egyetemen diplomázott viselkedéstechnológiából, 1977-ben ösztöndíjat kapott a szemmozgások és az agyi funkciók kutatásáért.
1981-ben hozta létre a Behavioral Engineering nevű informatikai vállalatot, amely az NLP módszereit használó interaktív oktatószoftvereket fejlesztett ki. Társfeltalálója egy egyedi biofeedback szerkezetnek, amely a szívverés, a testhőmérséklet és a test különböző területein mért elektromos aktivitás vizsgálatából következtet arra, mikor nyújtja az elme a legjobb teljesítményt. Azóta tucatnyi sikeres céget gründolt, majd 1991-ben Todd Epsteinnel együtt megalapította az NLP Egyetemet.
Több, a szakmában bestsellernek számító könyv szerzője, illetve társszerzője, az elmúlt 35 évben megannyi óriásvállalat és szervezet (Apple, Hewlett-Packard, Világbank, Ernst & Young, Telecom Italia, WHO stb.) csúcsvezetőit képezte ki módszertanával.
Két gyermeke van: fia 27, lánya 24 éves, naponta legalább egy órát fut, gitározással és zongorázással kapcsol ki.

Az interjú megjelent 2015-ben, a Figyelő 42. számában.