A politikus hangsúlyozta, a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk. Kitért arra is, hogy főpolgármesterként nem fogadhatja el azokat az előző héten megszavazott törvénymódosításokat, amelyek - közlése szerint - Budapest költségvetésében 20,7 milliárd forintos működési hiányt okoznak. Tarlós Istvánt sajtónyilatkozata végén nem lehetett kérdezni, ugyanakkor jelezte: Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.

A főpolgármester emlékeztetett, hogy az Országgyűlés által december 15-én elfogadott úgynevezett salátatörvény rendelkezik a helyi adókról, illetve a forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról. Ezek a módosítások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani - mondta. "A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem" - jelentette ki Tarlós István, majd úgy folytatta: a fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron "oldja meg" az új törvény, hogy a fővárosi önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá.

Működési hiány keletkezik

Az állam a módosítással semmit nem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához, hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához - mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a 2016. évi elvonásnál jóval kevesebb a helyi iparűzési adó fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése, de azt sem az állam adja többletként, hanem a kerületeknek eddig átadott kontingensből - a kerületi költségvetésekből - veszi el. Mint mondta, ismeretei szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza. Tarlós István kiemelte: ezzel az intézkedéssel a főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezen kívül a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve európai uniós pályázatai önrészeit.
A 2014-2020 között Magyarországra érkező uniós pénzeknek amúgy is mindössze mintegy 3 százaléka kerül jelen tervek szerint Budapestre - jegyezte meg.

Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatót tart a Városházán 2015. december 22-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Tarlós István közölte, Orbán Viktorral ezért a hétfői, hosszú egyeztetésen - bár tettek kisebb lépéseket - ebben a kérdésben nem egyeztek meg.

"A fenti törvénymódosításban foglaltakkal Budapest főpolgármestereként nem értek egyet, nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját miniszterelnök úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia" - fogalmazott Tarlós István.
Közölte, megegyeztek viszont abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros.  A törvény alapján ez nem is feladata - tette hozzá.

Tarlós István kifejtette: a Budapesti Közlekedési Központ és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a "Budapest 21" szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött.
Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben - mondta.

Orbán pofonja?

Az MSZP szerint nagy pofont kaptak a budapestiek Orbán Viktor miniszterelnöktől, aki veszélybe sodorta a fővárosi közszolgáltatásokat. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő és a főpolgármester hétfői találkozójára reagált így, amely szerinte mély csalódást okozott. Kiemelte, azt várták volna a kormánytól, hogy adjon írásos garanciát a budapesti tömegközlekedés hosszú távú finanszírozására, továbbá garantálja a fővárosi fejlesztéseket, vonja vissza a Budapestnek káros legutóbbi törvénymódosításokat és tartsa távol magát a budapestiek vagyonától.

Horváth Csaba szerint az eredménytelen találkozó emellett azt is jelenti, hogy a főváros már nem kapja vissza azt a 15 milliárd forintot, amelyet idén az állam helyett előlegezett meg a fővárosi tömegközlekedés fenntartásához. Ez az összeg pedig nagyon hiányozni fog majd az olyan fejlesztéseknél, mint például a 3-as metró felújítása - tette hozzá.

A szocialista politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a budapestiek által naponta befizetett 18 milliárd forint adóból 1 milliárd forintot sem kíván a város rendelkezésére bocsátani, amiből biztosítani lehetne a helyi közszolgáltatásokat.
A budapestiek ezért nem tudnak tovább hátrálni - fogalmazott, majd Tarlós István napközben tett bejelentésére reagálva hozzátette, látja, hogy a főpolgármesterben felébredt a budapestiekhez fűződő lojalitása, és azt reméli, a jövő évben keményen kiáll majd a főváros érdekeiért a kormánnyal szemben.