A finanszírozás kemény dió, hiszen a leggyakrabban felbukkanó becslés szerint 1,3-1,4 milliárd euróba (410-440 milliárd forint) kerül. Uniós források erre a célra 2018 előtt valószínűleg nem lesznek, így került szóba azoknak az országoknak a beszállása, amelyek számára fontos a koperi kikötő. Ez leginkább Magyarország és Szlovákia.
Magyar szándékok
December közepén Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Szlovéniában az infrastruktúrát felügyelő miniszterrel és a koperi kikötő elnökével tárgyalt. „A tengeri szállítás a leggazdaságosabb, amelyet szorosan a vasúti követ, ezért Magyarország 100 millió eurónál sokkal többet fektethet be ezekbe a projektekbe, ha mindkét ország számára megfelelő megállapodást tudunk elérni" - nyilatkozta Szijjártó Péter helyettese.
Ezek után a szlovén sajtóban néhol már az bukkant fel, hogy Magyarország több száz millió euró hitelt biztosít, amit azonban a felek egyelőre cáfoltak. Lapunk kérdésére a KKM azt írta, hogy a magyar kormány az együttműködési szándékát fejezte ki a koperi kikötő továbbfejlesztése kapcsán.
Önmagában nem térül meg
A hírek mégis komoly felhördülést váltottak ki idehaza. Ennek egyik oka, hogy vasúti infrastruktúrába fektetni önmagában sehol sem megtérülő befektetés: nem lehet annyi pénzt elkérni a pálya használatáért, hogy az visszahozza a beruházásra fordított összeget.
A témáról részletesebben olvashat a Figyelő hetilap január 14-i, idei 2. lapszámában.