Az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók elégedettek, a jogvédők azonban tiltakoznak amiatt, hogy egészségügyi adatainkat továbbítják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), amelyről decemberben döntött az Országgyűlés. Az adatokat egy zárt egészségügyi felhőalkalmazásba töltik fel. A pilot projekt az idei év elején indult, 2017-től kötelezően működik az országban. Az adatbázisba még az is bekerül, ha egy gyógyszert váltunk ki a patikában. Az érintett legfeljebb azt korlátozhatja, hogy ki férhet hozzá az információkhoz, de számos esetben még azt sem.

SEGÍTSÉG
Amikor tehát elmegyünk a rendelőintézetbe, s gerincbántalmakra panaszkodunk, a szakorvos rákattint a profilunka, s egyből láthatja, volt-e korábban hasonló panaszunk, milyen kezelést kaptunk, s milyen egyéb betegséggel küzdünk. Nem kis segítség tehát a gyógyító tevékenység szempontjából az, hogy elektronikusan rögtön előkereshetőek a korábbi leletek, vizsgálatok eredményei, s az orvosnak nem pusztán a páciensek emlékezetére kell hagyatkoznia. Ebből a szempontból kifejezetten hasznos a fejlesztés, a személyre szabott orvoslást támogatja. Jogvédők szerint azonban a rendszer nagy kockázatot rejt. Úgy vélik, nincsenek kellő garanciák arra, hogy a központi adatbázisban majd nem kutakodnak illetéktelenek. De visszaéléstől is tartanak. Ha bármilyen módon kitudódik valakiről, hogy például pszichiátriai ellátásra szorult, egy életre megbélyegezhetik, elveszítheti az állását, akár zsarolhatóvá is válik. Ezt a kockázatot a rendszer fejlesztői visszautasítják, határozottan állítják, hogy kizárt a szenzitív adatokhoz való hozzáférés, azokat kizárólag a kezelőorvosok láthatják. A Figyelőnek nyilatkozó orvosok úgy fogalmaztak, ugyan, milyen módon élhetne bárki vissza azzal, hogy X.Y.-nak magas a vérnyomása vagy lumbágója van. A helyzet azonban nem vicces, ugyanis nem biztos, hogy valaki örül annak, ha kitudódik, hogy hosszabb ideje nyugtatókon él, krónikus fejfájása miatt MRI-vizsgálaton volt, esetleg daganatos betegség miatt kezelték vagy éppen most is kezelés alatt áll.

A betegadatok önmagukban is komoly üzleti értéket képviselnek a biztosítók számára. Alexin Zoltán, matematikus, adatvédelmi szakértő szerint aggályos az is, hogy a rendszer nem az önkéntesség elve alapján működik. Az állampolgárok nem dönthetik el szabadon, hogy mely adataikat továbbíthatja az orvos, s később kik férhetnek hozzá. ( Lásd a keretes írást.)

EMBERI MÉLTÓSÁG
A szakértő hangsúlyozza: emberileg elfogadhatatlan, ha az orvos a beteg hozzájárulása nélkül keresgél a múltbeli betegségei, ellátásai között. Az pedig az emberi méltóság sérelmét jelenti, ha az orvos a betegét a korábbi betegségei miatt esetleg kritizálja, megszégyeníti, megbélyegzi vagy megalázza. Az állami erőszakszervezetek hozzáférése a teljes egészségügyi életúthoz: ez elfogadhatatlan, az alapvető jogokat súlyosan sérti.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!