A levél így folytatódik: „A fűnyíró elven végzett elbocsájtások, az állam működésének azonnali összeomlásához vezethetnek. Az ÉSZT várja, hogy mikor hozza a kormány nyilvánosságra a konkrét terveit. A január ötödikei bejelentés óta ez nem történt meg.
A közszférában 2015. harmadik negyedévében a KSH adatai szerint 866 ezren dolgoztak. Ebből az egészségügyi és szociális területen 303 ezer az oktatás területén 229 ezren a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén 279 ezer fő állt alkalmazásban. A számokból könnyen látható, hogy a közszféra kétharmada az egészségügy és az oktatás területén dolgozik.
Köztudott, hogy az egészségügyben jelenleg is aggasztó méreteket ölt a szakemberhiány, amelynek közvetlen oka a megalázó bérezés és a munkakörülmények. Itt a létszámot nem lehet csökkenteni!
A pedagógusok, oktatók pedig túlterheltek és szintén alulfizetettek. A kötelező óraszámok emelése miatt itt sem lehet már elbocsájtani embereket.
A közigazgatás átszervezése 2010. óta tart. Megszűntek, átalakultak hivatalok, létrejöttek a kormányhivatalok. Az elvégzendő munka ezektől az átszervezésektől nem csökkent, hanem nőtt! Itt is elképzelhetetlennek tartjuk a leépítést, hiszen a közigazgatásban dolgozók is teljesítőképességük határán dolgoznak.
A közszférában az 1990-es években nagyarányú leépítések voltak. Akkor az újnak számító informatikai megoldások bevezetésével párhuzamosan csökkentették a szellemi alkalmazottak létszámát. Jelenleg nincs „tartalék" a rendszerben."
Az ÉSZT álláspontja szerint először meg kell határozni a közszféra feladatait, s a létszámokat a feladatokhoz kell megállapítani! Nem lehet máról-holnapra elküldeni 150 ezer embert az állami szférából, úgy, hogy azt a versenyszféra vagy felszívja, vagy sem. A 600 ezres létszám pedig ép ésszel belátható, hogy irreális. Az ÉSZT kéri a kormányt, hogy álljon elő forgatókönyvével és azonnal üljön tárgyalóasztalhoz az érdekképviseletekkel - zárul a levél.