Tarlós-Orbán csörtét eredményezett az elmúlt hetekben a főváros költségvetésében - jelentős részben a közlekedés miatt - tátongó mintegy 20 milliárdos finanszírozási lyuk. Az agglomerációs járatok részleteiben még ki nem dolgozott állami átvétele ennek nagyjából a felét eltünteti. A másik fele az iparűzési adó fővárost illető részének megemeléséből és a takarékossági intézkedésekből jöhet össze.

Fogy a támogatás

Így az idei finanszírozási helyzet már nem néz ki vészesnek. A következő két év azonban már vet fel kérdőjeleket, mivel a kormány a budapesti közlekedés támogatását az idei 18 milliárdos költségvetési normatíva után 2017-ben 3 milliárddal csökkenti, majd azt követően még egyszer ugyanennyivel.

Ráadásul van egy olyan tényező, amely miatt szinte biztosra vehetjük, hogy még ennyi ideig sem lesz nyugalom a budapesti közlekedés körül. Az érdekképviseletek nincsenek kibékülve a fizetésemelési ajánlat hiányával, az Egységes Közlekedési Szakszervezet 5 százalékos bérfejlesztést követel - erősítette meg lapunknak Nemes Gábor elnök. Ez néhány héten belül sztrájkhoz vezethet. Pár éves távlatban az érdemi emelést már csak azért sem lehet megúszni, mert a járművezetői munkakörökben is egyre erőteljesebb a nyugatra vándorlás.

Szűk esztendők?

A nemzetgazdasági miniszter elvileg már széttárhatja a kezét, hiszen a forrásmegosztásról szóló törvénybe beleírták, hogy a Budapestet megillető (100 milliárdot meghaladó) helyi iparűzésiadó-bevételből először a helyi közlekedést kell finanszírozni. Azaz, ha nem változik a kabinet főváros-politikája, szűk esztendők elé nézhetnek a fővárosi színházak, az állatkert, és útfelújításokra is kevesebb maradhat. Hacsak nem vonhat be új forrást Budapest, például a dugódíj révén. Ha nem, alighanem a csörték is újrakezdődnek.

A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap január 21-i, idei 3. lapszámában.