Német-orosz két jó barát
2016-01-23 14:00
ÉSZAKI ÁRAMLAT. Nemcsak a menekültválság kezelése, hanem az Északi Áramlat gázvezeték tervezett bővítése is mélyíti az árkokat Németország és kelet-európai országok között.
Rendszeres vendég lett Moszkvában az utóbbi időben Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter. A szociáldemokraták (SPD) vezetője legutóbb októberben vizitelt az orosz fővárosban, de a tervek szerint februárban ismét Moszkvába utazik, hogy német üzleti érdekeltségek mellett lobbizzon. A külpolitikai oldalvágás nem jön jól a komoly népszerűségvesztéssel küzdő Angela Merkelnek, aki eddig határozottan kitartott az Oroszország elleni szankciók mellett. "Míg korábban Merkel rendreutasította helyettesét, ha túl messzire ment, most inkább nem szól, mert nem szeretne még egy konfliktust "- magyarázta a Figyelőnek Stephan Meister, a német külpolitikai kutatóntézet, a DGAP Oroszország-szakértője. A német diplomácia sincs egyszerű helyzetben, mert az alkancellár szemlátomást alternatív külpolitikát folytat, amit még a német külüggyel sem mindig egyeztet. A német szociáldemokraták orosz-barátsága persze régi hagyomány, az Ostpolitik már a hidegháború idején is a párt egyik legfőbb ismérve volt. Erre a vonalra Gerhard Schröder (SPD) korábbi kancellár csak ráerősített, amikor aktív politikusként látványos barátságot ápolt az általa "tőről metszett demokratának" nevezett Vlagyimir Putyinnal, hogy aztán gondosan egyengesse a kezdettől vitatott Északi Áramlat megépülését, amelynek aztán a felügyelőbizottsági elnöke is lett.
ÖSSZETAROZNAK
Radikális változás egyelőre nincs a német külpolitikában, de Stephan Meister egy fontos hangsúlyeltolódásra felhívja a figyelmet. A menekültválság és a terrorfenyegetettség mellett Berlinnek egyáltalán nem hiányzik a harmadik konfliktus, nevezetesen Ukrajna. Ezt a válságot tehát mielőbb le kell zárni, akár Ukrajna kárára is. "A németek sokat fektettek a konfliktus megoldásba, de úgy látják, hogy az orosz fél egyáltalán nem hajlandó mozdulni. Így a nyomást Kijevre helyezik át, hogy betartsa a minszki megállapodást és mielőbb választásokat tartson. Ez azonban veszélyes játék, mert Ukrajna destabilizálódásához és akár Petro Porosenkó elnök bukásához vezethet. A berlini álláspont mégis egyre inkább az, hogy Oroszországot mielőbb vissza kell hozni a tárgyalóasztalhoz" - mondja Meister.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában!