Az Európai Bizottság múlt heti meglepetésszerű döntése a jobboldali lengyel kormány vizsgálat alá vonásáról utólag megvilágíthatja, hogy miért ellenezte annak idején Orbán Viktor magyar kormányfő Jean-Claude Juncker elnökké történő kinevezését. A testület föderalista beállítottságú vezetője és első alelnöke, a holland Frans Timmermans ugyanis múlt szerdán átlépett egy határt, amikor az alkotmánybíróság hatásköreinek csonkítása és összetételének befolyásolása miatt első ízben beélesítette a jogállamisági keretet egy uniós tagállammal, jelen esetben Lengyelországgal szemben.

PRECEDENST TEREMT
Jóllehet az eljárásnak formailag nincs köze a szankciókhoz, sőt lényegében éppen azok megelőzését szolgálja, Brüsszel lépése mégis fordulópontot jelenthet az alapvető jogok és jogállami elvek EU-n belüli betartatásáról szóló vitában. Amit jórészt, de nem kizárólag éppen az Orbán-kormány vitatott intézkedései váltottak ki az elmúlt öt évben, és amelyekre általános vélemény szerint EU-szinten csak nagyon gyenge válaszok születtek. A még Barroso-bizottság által 2014 márciusában elfogadott „jogállamisági keret" mostani alkalmazása abban az értelemben új lapot nyit, hogy a Bizottság először nem tisztán normatív alapon, hanem kevésbé egyértelmű politikai mérlegelés alapján lép fel egy tagállammal szemben. Ezzel pedig a Varsóval kezdendő párbeszéd kimenetelétől függetlenül precedenst teremt, előrevetítve a mechanizmus jövőben történő rutinszerű alkalmazásának a lehetőségét.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!