A Coface januári vizsgálatában összesen 160 ország minősítését végezte el, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot.
A Coface szakértői Magyarország felminősítését egyebek mellett azzal indokolták, hogy a gazdasági növekedést tartósnak és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét.

A hitelbiztosító szerint a felminősítés mellett szólt a lakossági devizahitelek kivezetése a bankrendszerből, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete - a nyilvánvaló német kitettség mellett is - megfelelően szerteágazó.

A Coface szerint a jövőben a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdasági fejlődés motorja, a belső fogyasztás élénkülését segíti - a devizahitelek forintosítása mellett - a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése, illetve az átlagbérek várhatóan a fogyasztói áraknál nagyobb mértékű növekedése. A Coface megállapította, hogy a jegybanki programok (így például az nhp) keretében elérhető kedvező hitelforrások segítik a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását, de rámutatnak arra is, hogy a kereskedelmi bankok általános hitelezési hajlandósága továbbra is "aggasztóan alacsony szinten" van.

A Coface elemzői megjegyzik, hogy bár az államadósság folyamatosan csökken, a mutató 2015 végén GDP-arányosan 77 százalék volt, ez továbbra is magasnak mondható. Az államháztartás stabilan alacsony hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg többlete azonban mozgásteret biztosít a gazdaságnak, igaz, ez nagymértékben függhet az importált energiahordozók (egyelőre tartósan alacsony) árától.

A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések értéke várhatóan nem mérséklődik a jövőben. Ezek elsősorban az autóiparban, az elektronikai ágazatban és a gyógyszerszektorban valósulhatnak meg, többek között azért, mert ezeket az ágazatokat nem sújtják külön terhek, mint például a médiapiacot, a bank-, az energia- vagy a távközlési szektort.