A Világgazdaság által rendezett konferencián az államtitkár hozzátette: annak ellenére, hogy a csúcspolitika "nem szereti Magyarországot" a migránsválság során hozott határozott, transzparens és jó döntései miatt, "rengeteg összekacsintást kap" német vállalatvezetőktől, akik szerint az ország nemcsak a schengeni rendszert és saját határait védte meg, hanem az ő gazdasági érdekeiket is. Jó látni, hogy a gazdasági érdekek egybecsengnek a külpolitikai érdekekkel - jegyezte meg.
Kiemelte, hogy jó döntés volt a KKM makrogazdasági érdekek mentén történő átalakítása, nőtt a hozzáadott érték a magyar exportban, ami fontos a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételében. Jó esély van arra, hogy megközelíti 8 milliárd eurót a tavalyi külkereskedelmi többlet - vélekedett az államtitkár. Szabó László beszámolt arról, hogy a keleti nyitás programja "a híresztelések ellenére jól muzsikál", tavaly egy százalékkal nőtt az export éves szinten.

Ez jó teljesítménynek számít, mivel Oroszországba 28 százalékkal, Ukrajnába 20 százalékkal csökkent a magyar export, a szankciók és az árfolyamhatások miatt - fejtette ki. A nyugati reláció megtartása mellett elindult a növekedés és a diverzifikáció a keleti és a déli relációban is, a KKM idén is folytatja ezt a stratégát - mondta. A magyar export sikerei között az államtitkár kitért arra, hogy megtörtént az első komolyabb elektromos meghajtású busz-megrendelés, Moszkvába 50 új elektromos buszt szállítanak.

Két hete érkezett meg az első európai marhahús-szállítmány Kínába Magyarországról, amire eddig nem volt példa - számolt be. Úgy vélte, ezután könnyebb lesz majd a sertéshúst is, később pedig szárnyas-húsokat is eladni Kínába. Magyarországnak van a legtöbb élelmiszer-ipari exportengedélye a régióban, ami komoly versenyelőnynek számít - mondta.