- Elég nagy visszhangja volt annak, hogy a KSH hozzányúl az létminimum-számítás módszertanához, hiszen többen is a mismásolás és a hamisítás szándékát látták, látják a lépésben.
- Tudomásul kell vennünk, hogy a világ és a társadalom folyamatosan változik körülöttünk. A statisztikának pedig a legfontosabb feladata az, hogy érzékeny legyen és reagáljon ezekre a folyamatokra. Ha a módszertanát nem igazítja a valósághoz, akkor azok iránya, mértéke, mérési pontjai, terminusai nem lehetnek helytállóak. Egyébként a hazai létminimum-számítás egy sajátságos módszertanon alapszik, a számítás pedig tradicionálisan a KSH-hoz kötődik. Sem hazai, sem uniós kötelezettség nincsen arra nézve, hogy ezt a munkát végezzük el. Ez egy saját vállalás, ahogy még néhány más feladat is.

- Ezek szerint a hivatal mondhatná azt is, hogy többé nem méri ezt a mutatót?
- Akár megtehetné ezt is, de mivel nemzeti intézmény vagyunk, figyelnünk kell azokra az adatokra, amelyekre kiemelt felhasználói igény van. Mondhatná a KSH azt is: valaki vegye át ezt a munkát, hiszen nagyon sokaknak van véleménye róla és a benne rejlő lehetőségekről. A briteknél például nagy költséggel, nagyon kifinomult módszertannal a helyi statisztikai hivatal számítja az abszolút szegénységi mutatót, de a szakszervezetek részfinanszírozásával. Egyébként bármennyire is negatív volt a módszertanváltás sajtója, éppen a hitelességünkre építve gondoltuk úgy, hogy a régóta használatos metodikát szigorúan szakmai érvekre alapozva meg kellene újítani.

- Említette, hogy a statisztikának követnie kell a társadalmi folyamatokat, felteszem, ez minden módszertan esetében jelentheti, hogy olykor igazítani kell rajta.
- A létminimum esetében sem először történik meg, hogy változtatunk. Ha a módszertan nem újul meg folyamatosan, akkor még mindig a kanócot, a petróleumot és a gyertyát mérnénk a fogyasztói kosárban. A metodikát folyamatosan a korhoz kell igazítani, ami nem egy ördögtől való dolog. A mostani módszer 20 éve gyakorlatilag nem változott, miközben a társadalom nagyon sok szempontból már nem ugyanaz, mint ami akkor volt.

További résztelek a Figyelő legfrissebb számában!