Lehetetlen küldetés

Dózsa György-Gyévai Zoltán (Brüsszel)
2016-01-30 14:00
UNIÓS PÉNZEK. Brüsszeli akadálya nincs annak, hogy gyorsított ütemben hívjuk le az EU támogatásokat. A magyar intézményrendszer azonban nincs erre felkészülve, így igazi kelet-európai sufnituning megoldásokra kényszerül.
Nincs jogi akadálya annak, hogy a magyar kormány, ahogy azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beharangozta, legkésőbb 2018 végéig, 2019 elejéig kifizesse, pontosabban megelőlegezze a költségvetésből a pályázóknak a 2014 és 2020 között hazánk számára elérhető kohéziós politikai keret egészét - erősítette meg a Figyelő érdeklődésére az Európai Bizottság. Mint ismert, az úgynevezett n+3-as szabály értelmében a hazai kedvezményezettek akár 2023 végéig is benyújthatnának számlákat a kormányzatnak, amely aztán utólag igényelné vissza a pénzt Brüsszelben. Az idei cél 2048 milliárd forint kifizetése.

Az uniós források tervezett gyorsított felhasználása így lényegében öt évvel felpörgetné a normális menetrendet. Mindez ugyanakkor nem változtat a brüsszeli kifizetések (a projektek társfinanszírozására szolgáló uniós önrészt mindig utólag, a benyújtott számlák fejében fizetik ki) ütemezésén, ami egy előre jóváhagyott terv alapján valósul meg. Az egyes operatív programokra (OP) az uniós büdzséből egy adott évben fordítható kifizetések egy előre elfogadott pénzügyi terv alapján valósulnak meg. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott évben nem lehet a pénzügyi tervben rögzített allokáció, lényegében egy maximális kifizetési szint fölé menni.

NEM NÖVELI A HIÁNYT

Hiába pörgeti fel tehát a kormány a kohéziós politika végrehajtását és a pénzek kifizetését, a magyar kincstárnak folyósított uniós kifizetések nem vehetik fel ezt a ritmust, mert csak egy előre rögzített ütemezés szerint haladhatnak. Ezt ugyan újra lehet tárgyalni, de az hosszú hónapokba telik. A hazai és az EU-kifizetések között kialakult aszimmetria miatt mégsem kell a költségvetési hiány ugrásszerű növekedésétől tartania a kormánynak. Az EU eredményszemléletű hiányszámítása ugyanis figyelembe veszi azt, hogy az állam által megelőlegezett összeg idővel befolyik a magyar költségvetésbe, így annak mérlegét érdemben nem befolyásolja. Ez alól kivétel, ha szabálytalanságok miatt pénz vész el, illetve a pénzügyi korrekciók során nem sikerül másik számlát betenni a keret kitöltésére.

További résztelek a Figyelő legfrissebb számában!