■ 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat. A friss információkból kiderül: a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 országai közül tízen - köztük az európai uniós tagállam Olaszország - az 50 pontnál gyengébben teljesítő országok csoportjába tartoznak. Közülük Brazília az előző évi helyezéséhez képest 7 helyet csúszott vissza, míg Törökország tovább folytatta a 2014-ben megkezdett zuhanórepülést, és a legújabb felmérésben 2 helyet esett. Összességében elmondható: a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge.●
2. A legjobbak
■ Észak-Európa a korrupció elleni küzdelem terén teljesen más ligában játszik, mint a mi térségünk. A skandináv országokhoz egy az ezredforduló után az EU-hoz csatlakozott állam is felzárkózott, mégpedig a szintén északi Észtország, amely így alaposan maga mögött hagyta a teljes közép- és kelet-európai mezőnyt. „A siker titka ezekben az országokban az, hogy intézményrendszerük befogadó, vagyis átlátható, részrehajlásmentes és elszámoltatható. Az állam a skandináv országokban a polgárok érdekét szolgálja, többnyire egyenlő mércével mér gazdagnak s szegénynek, befolyásosnak és kívülállónak egyaránt" - hangsúlyozta lapunknak Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Mind az állam, mind pedig a piac előre lefektetett szabályok szerint működik, abba a (párt)politika csak nagyon ritkán szól bele. A korrupció elleni leghatásosabb eszköz az átláthatóság, illetve a nyilvánosság; ezekben az országokban a közérdekű adatok könnyen hozzáférhetők, így a visszásságok azonnal napvilágra kerülnek. A jó ösztönzőknek köszönhetően az emberek fizetnek adót, és részt vállalnak a közügyekből. „Ezekben az országokban kedvező körforgás alakult ki: az intézményrendszer megfelelő kereteket teremt a gazdaság, a beruházások számára, ami nagyobb gazdasági teljesítményhez vezet, ennek következtében több erőforrás jut a korrupció elleni intézményrendszer fejlesztésére" - tette hozzá Martin József Péter. Persze a jelenség valamilyen mértékben minden országban tetten érhető, így a skandináv államokban is, teljesen tiszta állam nem létezik.●
3. A sereghajtók
■ Ők minden évben az országok ugyanazon csoportjából kerülnek ki. 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárja a ranglistát. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk sem elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról. Minél inkább autoriter egy berendezkedés, annál valószínűbb, hogy korrupttá válik egy adott ország. Ez azért van, mert az autokrata rezsimekben az állami intézményrendszer a kormány hatalmának eszköze, nem pedig korlátja. A kontrollszervezetek meggyengülnek. A felmérések azt mutatják, hogy a korrupciós kitettség azokban az országokban nagyobb, ahol kevésbé érvényesül a sajtószabadság, meggyengült a jogállam, illetve korlátozzák a civil társadalmat. „Éppen ezért egy diktatúra eleve csak korrupt lehet" - véli az ügyvezető igazgató.●
4. A hazai helyzet
■ Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a felmérésben, ez hárommal kevesebb az egy évvel korábbi eredménynél. A korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontottunk: jelenleg hazánk a vizsgált 168 ország közül az 50. A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő: Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. (A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, egy év alatt 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban.) Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.●
5. A haveri kapitalizmus
■ A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a kormány döntéseinek az átláthatóságát. Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé. Az adatok elrejtése is egyre könnyebb, a kabinet ugyanis tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét. „A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdudvarába tartozó üzleti csoportokat" - emeli ki a TI Magyarország vezetője.
■ 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert, és 17 milliárdos nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) volt a legsikeresebb, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárdnyi közpénzzel lettek gazdagabbak, de Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.
■ A sportfinanszírozás is átláthatatlan, miként arra a TI tavaly ősszel publikált tanulmánya rámutat. Egy 2015-ös törvénymódosítás eredményeképpen nem tudható, hogy a vállalatok melyik klubokat támogatják adófizetés helyett. A módosított törvény következtében nem lehet kideríteni, hogy van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök meg néhány kormánytag kedvenc focicsapatának jutó, sok milliárd forintot kitevő vállalati sporttámogatás között.●
6. Mi lesz így a gazdasággal?
■ A felmérések szerint a korrupciós kitettség és az egy főre jutó GDP-ben mért gazdasági teljesítmény az Európai Unióban erős összefüggést mutat. „Az összefüggés a GDP-vel és nem a gazdasági növekedéssel áll fenn: ez is mutatja, hogy a korrupció a gazdaság hosszabb távú teljesítményével korrelál" - hívja fel a figyelmet Martin József Péter. A korrupció a versenyképességen keresztül hat a gazdasági teljesítményre. Ha egy országban az intézményrendszer kirekesztő és részrehajló, és csak az elit, illetve a politikailag lojális kör érdekét szolgálja, az erodálja a versenyképességet. Ha viszont átlátható az intézményrendszer, az előbb-utóbb magasabb nemzeti jövedelemhez is vezet. „Megjegyzem, hogy Ázsiára már nem feltétlenül áll a fenti összefüggés: számos ország, például Dél-Korea vagy Malajzia elmúlt évekbeli dinamikus növekedése nem volt mentes a korrupciótól. A kínai példa pedig egyenesen ellentmond a nyugati tapasztalatnak, hiszen ott diktatórikus körülmények között sikerült - a legutóbbi időkig - 8-10 százalékkal növekedni" - mondja az ügyvezető igazgató. Nyugaton ilyenre nem találunk példát: az átlátható intézményeknek, ösztönzőknek a világnak ezen a felén sokkal nagyobb szerep jut, így azok hiánya is sokkal inkább visszaüt.●
A cikk megjelent a Figyelő 2016/4. számában.