A kutatás eredményeiről Kintses Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, a mikroorganizmusok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Ez sok fejtörést okoz az emberiségnek, próbálják visszaszorítani azokat például antibiotikumokkal - magyarázta.

A kutató közölte, hogy ez az alkalmazkodás, evolúció a sejtek "mellékreakcióiból" származik, de ezzel a tudomány eddig nem nagyon foglalkozott, az utóbbi években azonban kiderült, hogy ezek az evolúciós nyersanyagok képezik az alkalmazkodás alapját, vagyis ezen folyamatok segítségével válik egy baktérium antibiotikum-rezisztensé.
Kintses Bálint elmondása szerint az evolúciós nyersanyagok alacsony hatékonysággal vannak jelen, de amikor szükség van rájuk, felerősíthetők mutációkkal.

Hozzátette: egy olyan módszert hoztak létre, amellyel ki tudják mutatni a környezetünkben egy adott evolúciós nyersanyag jelen van-e. Ha gyakori - folytatta - , akkor nagy a valószínűsége, hogy az adott antibiotikum, illetve hatóanyag rövid időn belül hatástalanná válik a baktériumokkal szemben.
Ezeket az ismereteket felhasználhatják antibiotikumok fejlesztésénél - tette hozzá.