A versenyhivatal szerint a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor 2011. február 8. és 2013. december 31. között úgy állapította meg bankközi jutalékának mértékét, hogy az alkalmas volt versenytársak kiszorítására a piacról.

A GVH hétfői, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az Európai Unió Bizottsága, mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le a kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal kapcsolatban. A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító bank által a kártyát kibocsátó banknak a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg.

A versenyhivatal felidézte, a Bizottság a VISA-val szembeni egyik eljárást a VISA kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, így a VISA bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.

A GVH ismertetése szerint a bankkártyapiac olyan speciális piac, ahol a bankközi jutalékok emelkedéséhez vezet a piac felső szintjén elhelyezkedő bankkártya-társaságok versenye. Ennek oka, hogy a kibocsátó bankok bevételre tesznek szert a bankközi jutalékból, és így azt a bankkártya-társaságot választják, amely magasabb szinten képes meghatározni bankközi jutaléka mértékét.

A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és a pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a VISA-val szemben, a VISA felső korlátja miatt - közölték.

A GVH megállapítása szerint a MasterCard a fentiek tudatában olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, hogy amiatt tovább csökkent a MasterCard piaci erőfölénye következtében már amúgy is meggyengült verseny. A versenyhivatal a 88 millió forintos bírság kiszabásakor a MasterCard betéti kártyáiból származó releváns árbevételének 10 százalékát vette alapul a vizsgált időszak alatt. Ugyanakkor enyhítő körülményként vették figyelembe a MasterCard jogsértő magatartásának újszerűségét.