A BÉCS–BUDAPEST KONFLIKTUS
Balkáni hangnem jellemezte az utóbbi időben a magyar–osztrák viszonyt. Utánanéztünk, hogy csupán a menekültválság okozta nézetkülönbség vagy mélyebb érdekellentétek állnak a kölcsönös beszólogatások mögött.
Csúnya fordulatot hozott 2015 ősze–tele a magyar–osztrák kapcsolatokban. Érlelődött persze a politikai konfliktus, hiszen az osztrák bankokat sújtó különadók és a földügyek miatt már 2011 óta érezhető volt a feszültség a két ország között. A magyar lakossági piacon aktív két pénzintézet, a Raiffeisen és az Erste főként az előbbi mértéke miatt protestált hevesen (bankadó amúgy Ausztriában is van), és kétségkívül az sem volt bizalomerősítő, amikor a magyar kormány 2012-ben beígérte a csökkentést, majd év közben visszatáncolt.
VALAMI GOND VAN
A legnagyobb csapást azonban a végtörlesztés jelentette a hitelintézeteknek, igaz, még ez sem sarkallta őket a kivonulásra. Az elégedetlenek táborát szaporította a SPAR (amely valójában holland vállalat, de félig-meddig osztráknak számít, hiszen kelet-európai ügyeit Salzburgból irányítják) és a Baumax is a kiskereskedel...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/5 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!