A törökök zárnak, a görögök regisztrálnak, a repülőgépek pedig menekültekkel a fedélzetükön, a tagállamok között járnak. Mostanáig ez volt az EU mesterterve a példátlan migrációs válság kezelésére, aminek folyományaként 2015-ben durván 1,1 millió menedékkérő érkezett déli és főleg délkeleti irányból Európába. A terv azonban nem működik. Törökországból az EU-val kötött megállapodás és a hideg idő ellenére az év első hónapjában változatlanul napi 2-3 ezer ember érkezett gumicsónakokon és más lélekvesztőkön a görög szigetekre, csak januárban összesen több mint 55 ezren. Ha ez a trend folytatódik, az Európába özönlő migránsok száma óvatos becslések szerint 2016-ban is elérheti az egymilliót.

LEHÚZZÁK A ROLÓT
A görög szigeteken eközben továbbra is késik a menedékkérők regisztrációjára és beazonosítására hivatott első fogadóállomások (hot spotok) felállítása. Bár láthatóan képtelen megbirkózni a kihívással, Athén nemzeti szuverenitását féltve továbbra sem hajlandó átengedni a görög-török határ ellenőrzését az uniós partnerállamok rendőreiből álló nemzetközi erőnek. A problémára hosszabb távon megoldást kínáló közös európai parti- és határőrségről pedig csak éppen, hogy elkezdődtek az egyeztetések az uniós jogalkotók között. Ám ameddig nem működnek a hot spotok, addig a tagállamok sem kezdik el Görögországból a menekültek áthelyezését, mert nem tudják, kit fogadnak be.

Az ementáli sajtra emlékeztető külső határok ellenőrzésének megoldatlan problémája egyre jobban kezd ránőni a tagállami kormányok fejére. Az emberáradat özönlik a kontinens belseje felé, Nyugat- és Észak-Európa lassanként bedugul. A korábban nagyvonalú menekültpolitikát folytató svédek és a dánok már lehúzták a rolót. A mostanáig a németek oldalvizén evező osztrákok pedig arra készülnek, hogy éves felső határt szabjanak a menedékkérők befogadásának. A dánok 1300 euró fölött lefoglalják a menekültek értéktárgyait és készpénzét.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!