Az elnök felidézte, hogy a tavaly szeptemberben New Yorkban elfogadott úgynevezett fenntartható fejlődési célok között 2030-ig jelölték ki azokat a feladatokat, amelyeket a nemzetközi közösség szeretne megvalósítani.

Ezek között fontos fejezet a víz, és a többi pont is - a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, az iparfejlesztés, az urbanizáció és az egészségügy - összefügg a vízgazdálkodással - szögezte le.

"A probléma világos és egyértelmű" - fogalmazott az államfő, kifejtve: a Földön rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 3 százaléka édesvíz, és annak is csak egyharmadához lehet hozzáférni.

Egyre nehezebben hozzáférhető az édesvízkészlet, egyre több a szennyezés, így egyre nehezebb feladat, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel lássák el az embereket. Az elsivatagosodás miatt az is egyre komolyabb problémát jelent, hogy elég víz legyen a mezőgazdasági műveléshez - mondta az államfő.

Áder János közölte: az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete nem operatív, hanem tanácsadó testület lesz.

A felkérő intézmények között nemcsak az ENSZ szerepel, hanem a Világbank is. Ez egyúttal a jövőbeli munkát is meghatározza. Az ENSZ keretei között ugyanis politikai kérdésekről lehet beszélni, politikai szándékokat lehet megfogalmazni, a Világbank viszont a szükséges forrást is biztosítani tudja hitel formájában. Emellett anyagi támogatással generálhat olyan programokat is, amelyek a vízzel összefüggő problémák megoldását segítik - jelentette ki a köztársasági elnök.

A mezőgazdaságban például ki lehetne találni olyan vízgazdálkodási technológiákat, amelyek kevesebb vízzel, de hatékonyabban működnek - tette hozzá.

Az elnök példaként említette, hogy vannak olyan nagyvárosok, amelyek terjeszkedésükkel gyorsabban művelik le a vízbázisokat, minthogy azok meg tudnának újulni.

Így bekövetkezhet, hogy a városnak nem lesz elegendő vize, akár több száz kilométerről kell majd szállíttatnia, vagy akár egy másik országtól kell vennie azt - mondta Áder János.

Az egyik legsúlyosabb gond a szennyvíztisztítás - emelte ki, felidézve a legfrissebb adatokat, amelyek szerint a világ kórházi ágyainak felén ma olyan betegeket gyógyítanak, akik a szennyezett víz által terjesztett betegségek miatt szorulnak kezelésre.

Az államfő kiemelte: a népességnövekedés miatt a közös vízhasználat egyre súlyosabb kihívást jelent az energiatermelés, a vízellátás, az élelmiszertermelés, a víztisztaság és -biztonság szempontjából.

Áder János szerint fontos, hogy a vízügyi testület olyan egyeztető fórumot alakítson ki, amely segít elkerülni az ezekből adódó konfliktusokat. Ehhez viszont még komolyabb tőkebefektetés és globális megoldás kell. Ezért van szükség a Világbankra, az ENSZ-re és a regionális egyeztető fórumokra - fogalmazott.

Áder János kijelentette: ahogy eddig, a jövőben is képviselni akarja a magyar érdekeket is. Többek között fel akarja hívni a figyelmet, hogy Magyarországon komoly műszaki szakemberképzés folyik, és a külföldi diákoknak is versenyképes, exportképes tudást kínálnak a felsőoktatási intézmények.

Az államfő elmondta, hogy az ENSZ Vízügyi Elnökségi testületi tagságát szeretné arra is felhasználni, hogy a magyar szakemberek és vállalkozások minél inkább helyzetbe kerüljenek.

Felidézte: többek között ezért is szervezték még három évvel ezelőtt az első budapesti víz-világtalálkozót, amely lehetőséget biztosított a magyar vállalkozásoknak a bemutatkozásra és nagy értékű üzletek megkötésére - mondta Áder János.