Brutális szállítási körülményekről árulkodó, szomjazó, vérző, haldokló vagy már elhullott állatokról készített sokkoló felvételeket tett közzé több civil szervezet február 20-n. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az Európai Bizottság, az FVO (Élelmiszer- és Állat-egészségügyi Hivatal) tehetetlenségére, hogy képtelen az állatvédelmi szabályok betartatására a Törökországba élőállat-szállítmányoknál. Nem elvétve előforduló egy-két bakiról van szó. A TSB/Animal Welfare Foundation (AWF) és az Eyes on Animals állatvédő szervezetek az elmúlt 5 év vizsgálatának drámai tapasztalatát foglalták össze az Európai Bizottságnak is eljuttatott jelentésükben. „az iparági szereplők, a tagállamok, az Európai Bizottság kudarcot vallott abban, hogy az állatok megfelelő védelmét képes legyen biztosítani” – állapítja meg a jelentés.

A civil szervezetek hiába leveleztek, találkoztak az Európai Bizottsággal, az exportáló tagállamok hatóságaival, a török kormánnyal és az Európai Élőállat- és Hússzállítók Egyesületével (UECBV) az állatjóléti jogok betartatására, ez nem hozott érdemi javulást. „Öt év alatt az állatok szállítási körülményeiben gyakorlatilag nem történt változás: az élőállat-szállítmányok 70%-a valamilyen módon megsérti a 2005/1 rendeletet, többségük ráadásul súlyosan” – állítja Pencz Levente, állatjóléti szakértő, a Welfarm Klub tanácsadója.

Az állatvédelmi szervezetek által dokumentált 247 szabálysértés, a szakértő szerint a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Bizottság hozzá nem értéséről és hanyagságáról tanúskodik. A hatóságok ugyanis nem léptek fel és nem jártak el a jogszabályok megsértőivel és az állatoknak szenvedést okozókkal szemben. A fél évtizedes vizsgálódás alapján készítet jelentés megállapítja, hogy EU területén közúti ellenőrzések hatékonysága „szegényes”. A bejelentéseikre küldött válaszok alapján a jelentés készítői számára az a kép rajzolódik ki, hogy a „hatóságok meghajolnak az élőállat-szállításban érdekelt gazdasági szereplők, a mezőgazdasági lobbi csoportok és az azokat támogató politikai képviselők érdekei előtt”.

Az EU Bizottság – az állatvédelmi szervezetek jelentése szerint - vonakodik az élőállat-szállítás leállításának gondolatától is. Ez jelzi, hogy a „kereskedelem és a haszonszerzés érdekét előbbre helyezi az állatok védelménél”, és hallgatólagosan beleegyezik abba, hogy az állatok szenvedése a szállítás velejárója. A TSB|AWF és az Eyes on Animals ezért arra szólítja fel az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU-ból Törökországba irányuló élőállat-exportnak – a jelen jogsértő formájának - vessen véget, mert az az állatok számára túl sok szenvedéssel jár és ezzel sok esetben sérti az EU saját jogszabályait.

Az Eurostat adatai szerint 2010. és 2014. között több mint 850.000 juhot, 4.500 kecskét, és több mint 650.000 szarvasmarhát szállítottak élve az unióból Törökországba. Az állatok a szállítás alatt súlyosan szomjaznak, az olykor 40 fokos forróság okozta hőstressztől és sérülésektől szenvednek, gyakran el is hullanak. Törökország a kecskéket, juhokat és bárányokat levágásra importálja, szarvasmarhát tovább hízlalásra és vágásra egyaránt, üszőket tenyésztésre és a tejipar számára, el nem választott borjakat levágásra importál. Az unós tagországokból Törökországba a szállítási idő esetenként extrém hosszú, főleg akkor, amikor a szállítmányok napokon - vagy akár egy héten - keresztül kénytelenek várakozni a határállomáson, nem ritkán az időjárás viszontagságainak kitéve.

Az EU határát is jelentő bolgár-török határállomás török oldalán lévő Kapikule infrastruktúrája nincs felkészülve – a jelentés szerint - ekkora élőállat-import fogadására. Vészhelyzetre sincs olyan létesítmény az állatok számára, ha le kell őket hajtani egy karámba, vagy a hosszú várakozás miatti ellátásukra. A két ország közötti senki földjén esetenként 30 élőállat-szállító kamion is feltorlódik az árnyékot sem adó parkolóban, ahol - az ivóvíz pótlására – mindössze egyetlen, slaggal ellátott tűzcsap áll rendelkezésre. Törökország területén viszont már pihentető állomás sincs, ahol az állatokat karámba le lehetne hajtani pihenni, megetetni, megitatni, pedig nyáron akár 45 Celsius fok is gyakori.

Magyarországról származó szarvasmarhákat - főleg üszőket, borjakat - legtöbbször itteni fuvarozók szállították Törökországba, de a vizsgált 2010. és 2015. közötti időszakban az ellenőrzött szállítmányokkal kapcsolatban a jelentés jó néhány hiányosságot állapított meg. A menetlevélen feltüntetett irreális vagy pontatlan adatoknál talán állatvédelmi szempontból súlyosabb a megengedett maximális utazási idő túllépése, az állatoknak sérüléseket okozó, a műszaki követelményeknek meg nem felelő szállítójárművek használata, a nem jól működő itató, az alacsony belmagasság, a túlzsúfoltság, az extrém magas külső hőmérséklet miatti hőstressz, és a teljesen elszennyeződött alom miatt. A jelentés a szállítás során az itatási, etetési és pihentetési idők elmulasztása miatti hiányosságokra és lesújtó statisztikára is felhívta a figyelmet. A Magyarországról induló fuvarozók 69 százalékánál ismétlődő állatjóléti problémákkal találkoztak az aktivisták a vizsgálatok során. A hibák arra utalnak, hogy problémát okoz az uniós jogszabály végrehajtása a magyar hatóságoknak. Pedig a cégeknek fájhat, ha hibáznak.

Az AWF és az Eyes on Animals közös „Élőállat-szállítás, Nyitott szemmel az úton kiadványa nemcsak tanácsot ad a fuvarozóknak és a vonatkozó előírásokat is tartalmazza, a szabálysértőkre váró büntetési tételeket is rögzíti. Eszerint akár 600 000 forintot is fizethet a sofőr, ha engedély nélkül szállít élőállatot és 400 000-et, ha az erre használt járműnek nincsenek meg a szükséges jóváhagyási igazolásai. Nemrég ez zalai fuvaros cég sofőrje 200 000 forintot fizetett, mert az ellenőrzésen kiderült majdnem kétszer annyi állított zsúfolt a raktérbe, mint azt az előírás megengedi.
Szerencsére vannak már jó céges példák is. A bugyi Hunland Trade Kft. 6.000 szarvasmarhát befogadó zászlós hajója tervezéséhez már a Welfarm aktivistái készítették a szakmai anyagot, és tartottak tréninget is a cégnél az állatszállítóknak.

Lassú, fájdalmas halál

Az Európai Unió évi több mint 3 millió élő állatot exportál egyebek között Oroszországba, Észak-Afrikába, a Közel-Keletre, Törökországba. A leghosszabb szállítás meghaladja a 4 ezer kilométerest és a 100 órát. A harmadik országban az állatokkal gyakran brutálisan bánnak, amit a vágóhídon lassú, fájdalmas halál követ.

Öt év hiába

Az EU-ból Törökországba irányuló juh-, kecske- és szarvasmarha-szállítással – összesen 93 nap közúti ellenőrzéssel, 352 vizsgált szállítmánnyal - kapcsolatos öt éves vizsgálat tapasztalatait summázó jelentés több ezer fényképet, sok száz órányi videofelvételt és több mint 1000 oldal jegyzőkönyvet foglal össze. Az Európai Unió bírósága által jová hagyott 2005/1/EK tanácsi rendelete rögzíti az állatok védelmét a szállítás közben - az EU területén és a harmadik ország területén a célállomásig. A Lisszaboni Szerződés 13. cikkelye az állatokat érző lényekként ismeri el, de az állatok többsége még sem kapja meg a jogszabályban rögzített védelmet. Az egyik leggyakoribb szabálysértés az ivóvíz, az élelem és a pihentetés hiánya, a túlzsúfoltság, az alacsony belmagasság, a maximálisan megengedett – 30 celsius fokos hőmérséklet - túllépése a kamion belsejében. Ezért az állatok stresszesek, legyengültek, szomjaznak, éheznek, megsérülnek, elhullnak.