A G20 csoport a bruttó hazai össztermék tekintetében a világ gazdaságának 86 százalékát, a világ népességének kétharmadát és a világkereskedelem 75 százalékát képviseli. A G20 tagjai a világ legnagyobb gazdaságainak pénzügyminiszterei.
Egyensúlyt teremteni
A kínai pénzügyminiszter, Lou Jiwei kijelentette: országa képes kezelni jelenlegi problémáit.
Kína gazdasága, amely a második legnagyobb a világon, az export helyett a jövőben a belső fogyasztást és szolgáltatásokat kívánja célrendszerének középpontjába állítani. A növekedés ezzel összefüggésben bekövetkezett lassulása jelentős bizonytalanságot gerjesztett a pénzügyi piacokon és a nyersanyagárak meredek eséséhez vezetett.
A kínai központi bank, a People's Bank of China vezetője, Zhou Xiaochuan leszögezte: a kínai reformok iránya egyértelmű és változatlan, de a reform végrehajtásának üteme nem feltétlenül egyenletes. „Kína egyensúlyt teremt a növekedés, a szerkezeti átalakítás és a kockázatkezelés követelményei között” mondta a bankelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde azonban azt mondta: Kínának „nyomasztóan sok” szerkezeti reformot kell megvalósítania.
Elemzők szerint Zhou Xiaochuan beszéde alapvetően arra irányult, hogy eloszlassa a nemzetközi pénzügyi világ aggályait Peking deviza-politikájával, illetve a kínai részvénypiacok kiszámíthatatlan ingadozásával kapcsolatban. Sokan attól tartanak: exportjának növelése és gazdasága fellendítése érdekében Kína hagyni fogja, hogy a jüan leértékelődjék.
A G20 árfolyamokkal kapcsolatos vitáira utalva Zhou Xiaochuan azt mondta: érdeklődéssel várja, hogy a Csoport milyen megállapításokra jut. „Kína mindig is ellenezte, hogy az export versenyképességét a nemzeti valuták egymással versengő leértékelése útján próbálják meg erősíteni.”
Egymás rovására
A brit központi bank, a Bank of England kormányzója, Mark Carney aggályosnak tartotta, hogy néhány központi bank negatív kamatokat alkalmaz a növekedés gyorsítása érdekében. Megítélése szerint ez a megoldás a többi gazdaság rovására próbál lendületet adni az érintett ország saját üzleti világának.
A brit jegybank kormányzója úgy látja, hogy a világ össztermelésének mintegy negyede olyan gazdaságokból származik, amelyekben a kamatszint már „a szó szoros értelmében a küszöb alatt van”.
„Meghatározóan fontos, hogy az ösztönző intézkedések a hazai keresletet élénkítsék, különösen azokban az ágazatokban, amelyek egészségesen működnek. A negatív kamatok csak nagyon korlátozott mértékben tudnak hozzájárulni ehhez a folyamathoz.”
Mark Carney aláhúzta: a kormányoknak fel kell gyorsítaniuk a gazdasági reformokat. „A világgazdaság növekedése azért csalódást keltő, mert a pénzügypolitika megújulása és beavatkozási készsége nem párosult szerkezeti átalakításokkal. A legtöbb fejlett gazdaságban a bonyolult szerkezeti reformokat lelassították.”
A csütörtökön közzétett adatok megerősítik, hogy az Egyesült Királyság gazdasága tavaly 2,2 százalékkal nőtt. Ez a legalacsonyabb éves ütem 2012 óta, noha az Egyesült Királyság az egyik leggyorsabban növekvő fejlett gazdaság maradt.
E hét elején az IMF azt jelentette, hogy a világgazdaság tovább gyengült és „a váratlan megrázkódtatásokra igen sérülékeny. A gyengülés sokasodó pénzügyi zavarok és visszaeső eszköz-árak közepette figyelhető meg, amelyhez jelentősen hozzájárul a kínai gazdaság lassulása”.
Egyensúlyt teremteni
A kínai pénzügyminiszter, Lou Jiwei kijelentette: országa képes kezelni jelenlegi problémáit.
Kína gazdasága, amely a második legnagyobb a világon, az export helyett a jövőben a belső fogyasztást és szolgáltatásokat kívánja célrendszerének középpontjába állítani. A növekedés ezzel összefüggésben bekövetkezett lassulása jelentős bizonytalanságot gerjesztett a pénzügyi piacokon és a nyersanyagárak meredek eséséhez vezetett.
A kínai központi bank, a People's Bank of China vezetője, Zhou Xiaochuan leszögezte: a kínai reformok iránya egyértelmű és változatlan, de a reform végrehajtásának üteme nem feltétlenül egyenletes. „Kína egyensúlyt teremt a növekedés, a szerkezeti átalakítás és a kockázatkezelés követelményei között” mondta a bankelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde azonban azt mondta: Kínának „nyomasztóan sok” szerkezeti reformot kell megvalósítania.
 Christine Lagarde (MTI fotó) |
Elemzők szerint Zhou Xiaochuan beszéde alapvetően arra irányult, hogy eloszlassa a nemzetközi pénzügyi világ aggályait Peking deviza-politikájával, illetve a kínai részvénypiacok kiszámíthatatlan ingadozásával kapcsolatban. Sokan attól tartanak: exportjának növelése és gazdasága fellendítése érdekében Kína hagyni fogja, hogy a jüan leértékelődjék.
A G20 árfolyamokkal kapcsolatos vitáira utalva Zhou Xiaochuan azt mondta: érdeklődéssel várja, hogy a Csoport milyen megállapításokra jut. „Kína mindig is ellenezte, hogy az export versenyképességét a nemzeti valuták egymással versengő leértékelése útján próbálják meg erősíteni.”
Egymás rovására
A brit központi bank, a Bank of England kormányzója, Mark Carney aggályosnak tartotta, hogy néhány központi bank negatív kamatokat alkalmaz a növekedés gyorsítása érdekében. Megítélése szerint ez a megoldás a többi gazdaság rovására próbál lendületet adni az érintett ország saját üzleti világának.
A brit jegybank kormányzója úgy látja, hogy a világ össztermelésének mintegy negyede olyan gazdaságokból származik, amelyekben a kamatszint már „a szó szoros értelmében a küszöb alatt van”.
„Meghatározóan fontos, hogy az ösztönző intézkedések a hazai keresletet élénkítsék, különösen azokban az ágazatokban, amelyek egészségesen működnek. A negatív kamatok csak nagyon korlátozott mértékben tudnak hozzájárulni ehhez a folyamathoz.”
Mark Carney aláhúzta: a kormányoknak fel kell gyorsítaniuk a gazdasági reformokat. „A világgazdaság növekedése azért csalódást keltő, mert a pénzügypolitika megújulása és beavatkozási készsége nem párosult szerkezeti átalakításokkal. A legtöbb fejlett gazdaságban a bonyolult szerkezeti reformokat lelassították.”
A csütörtökön közzétett adatok megerősítik, hogy az Egyesült Királyság gazdasága tavaly 2,2 százalékkal nőtt. Ez a legalacsonyabb éves ütem 2012 óta, noha az Egyesült Királyság az egyik leggyorsabban növekvő fejlett gazdaság maradt.
E hét elején az IMF azt jelentette, hogy a világgazdaság tovább gyengült és „a váratlan megrázkódtatásokra igen sérülékeny. A gyengülés sokasodó pénzügyi zavarok és visszaeső eszköz-árak közepette figyelhető meg, amelyhez jelentősen hozzájárul a kínai gazdaság lassulása”.