A nem életbiztosításokból származó díjbevétel 7,7 százalékkal, 427 milliárd forintra nőtt, míg az életbiztosítások bevétele, az egyszeri díjas biztosítások 12 százalékos visszaesése miatt, 2,6 százalékkal, 441 milliárd forintra csökkent. A szektor egészséges fejlődését jelentő folyamatos díjas biztosítások súlya ugyanakkor ismét nőtt tavaly, amiben markáns szerepe volt a nyugdíjbiztosítások előretörésének. Hozzátette: a piac kitörési pontja lehet a felelősség- és egészségbiztosítási szegmens, amely utóbbiban erős növekedést figyelt meg a szövetség.

A Mabisz adatai szerint a biztosítási piac koncentrációja szinte változatlan. A 25 biztosító részvénytársaság közül az első öt adta a díjbevétel 57,8 százalékát a múlt évben, a tíz legnagyobb biztosító részesedése pedig 84,2 százalékról csökkent 82,3 százalékra. A Mabisz elnöke megjegyezte, hogy a tavalyi eredmények ellenére, nemzetközi összehasonlításban, az egy főre jutó biztosítási díjbevételek alapján Magyarország még mindig a lista végén áll. Pandurics Anett egyúttal ismertette a Mabisz friss felmérését, amelyből kiderült, hogy a szakmabeliek többsége a túlszabályozást látja a biztosítási piac növekedése legnagyobb veszélyeztetőjének és az alacsony hozamkörnyezet is megjelent a fenyegetések között.

A szakma szerint ugyanakkor a várható változások növelni fogják az ügyfelek elégedettségét. A kutatás arra is rámutatott, hogy az ügyfelek túlnyomórésze nem érti a teljes költségmutató (TKM) jelentését, pedig a szakma kiáll a mutató mellett, amely a pénzügyi szektorban egyedülállóan teljesen transzparens és minden költséget tartalmaz.