Az Uber, az alternatív taxi társaság egyre hangosabb vitákba keveredik Magyarországon a hatóságokkal és a taxisokkal. A társaság azzal védekezik, hogy ők egy közösségi utazásmegosztó alkalmazást üzemeltetnek - csak összekötik az utazni vágyókat azokkal a sofőrökkel, akik csökkentenék a költségeiket. Ezért a sofőröktől a viteldíj 20 százalékát kérik. Sokan látják a jövőt ebben a vitában: a közösségi megoldások felváltják a szigorú, anakronisztikus rendszereket. A jelenlegi helyzetben a szabályozottságról, és közvetve a biztonságról mondunk le azért, hogy spóroljunk pár ezrest.

ZUGÍRÁSZAT
Próbáljuk meg az Ubert egy pillanatra elképzelni az ügyvédi piacon. Kell hozzá valaki, aki nagyjából ért a joghoz, mint a sofőröknek: legyen jogosítványa és ne legyenek büntetőpontjai. Tehát legyen egy szakvizsga nélküli jogász. Az illető beregisztrál egy cég online platformján, hogy ő szeretne megfelelő képzettség és engedélyek nélkül rendszeresen, haszonszerzés céljából jogi szolgáltatást nyújtani. Ez jelenleg a zugírászat tényállása Magyarország, mely kiállta az Alkotmánybíróság próbáját is. Itt jegyezzük meg, hogy ez a tényállás gátolja leginkább az alternatív jogi szolgáltatások megjelenését hazánkban. A rendszer ezután a szolgáltatót összeköti egy ügyféllel, aki szeretne például egy adásvételi szerződést kötni az autójára. A rendszerben sok jogász van, aki éppen ráér, az jelzi, hogy őt érdekli az ajánlat. Megírja, és elküldi a szerződést - az ügyfél fizet a szolgáltatónak, a szolgáltató fizet a jogásznak. Furán hangzik? Eléggé. Mégis ez az üzleti modell. Az ügyfél nem kap számlát, se a jogásztól, se a cégtől, ugyanis az online platform nem jogi személy. Ha elront valamit a jogász, akkor nincs felelősségbiztosítása, nincs felettes szerve, pláne kamarája. A csalódott kuncsaft persze beperelheti a jogászt - a magyar bíróság pedig elrágódna a tényálláson egy ideig.

BÍZZUK A PIACRA
Két irányzat vagy jövőkép áll szemben egymással, mind az ügyvédek, mind pedig a fuvarozók közt. Egyrészt könnyű úgy versenyelőnyhöz jutni, hogy ha nem vonatkoznak ránk a szakmai szabályok, vagy kivonjuk magunkat alóluk. Ahogy az egyik taxis molinón is látszott nagyon találóan: az Uber olyan, mint a zárjegy nélküli cigaretta. Ugyanazt nyújtja, csak jóval olcsóbban, mert megkerüli a hatósági árat. A vitában persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nagy taxitársaságok akarták elsősorban a fix árszabást, mivel nem akartak vagy tudtak versenyezni az árakat egyre csökkentő kisebb társaságokkal. Rövid távon működött a dolog. A nagyok megerősödtek, a kisebbek eltűntek vagy beolvadtak. Aztán visszaütött a hatóság ár, amiből az a tanulság, hogy amit a piac tud szabályozni, azt hagyjuk rá a piacra - természetesen a szakmai szabályok maximális betartatása mellett.
Bizonyos területeken az ügyvédi díjak is csökkenek. Egy egyszerű ingatlan adásvételnél a megszokott 1 százalékról igencsak lefelé mozdulnak az árak. Nem ritka a 0,5-0,3 százalékért dolgozó ügyvéd, de találkozhatunk fix díjas megoldással is. Ezt semmi nem tiltja, az ügyvédnek szíve joga eldönteni, hogy neki milyen áron éri meg dolgozni. Bizonyos ügyvédek körében mégis van egy olyan nézet, hogy a díjak csökkenését úgy kellene megállítani, hogy a Kamara, vagy a kormányzat bevezet egy hatósági vagy minimáláras megoldást. Például az ügyvéd minimum 1 százalékot kapna egy ingatlan adásvétel lebonyolításáért. Ez elsősorban a kisebb, egy-két fős irodáknak kedvezne. Véleményem szerint nem ez a megoldás.

A másik probléma az alternatív jogi szolgáltatók megjelenése. „Ingyen cégalapítás, ha velünk végezteti cége könyvelését" vagy „Cégbejegyzés 10 ezer forintért néhány napon belül". Itt is nyilvánvalóan ügyvédek állnak a háttérben, különben zugírászat merülne fel, de partneri megállapodásban vannak egy könyvelőirodával vagy akár egy ingatlanos céggel. Az ügyvéd futószalagon, fix díjért szállítja az egyszerű adásvételi szerződéseket vagy a mintás cégalapításokat. A cég akár át is vállalja ezt az alacsony ügyvédi költséget, cserébe az új vállalkozás a többszörösét hagyja ott náluk könyvelési díjként. Ez a megoldás is lenyomja az árakat, de ettől még jogszabályszerűen is működhetnek.

A JÖVŐ ÜGYVÉDJE
A másik irányzat, amit mindenkinek el kell fogadnia, az a technikai fejlődés tendenciája. Ahogy a lovaskocsit is felváltotta az autó, a telefonos-diszpécseres-várakozós taxirendelést is fel fogja váltani a mobil applikációs rendszer. Ha az Uber igazi taxi szolgáltató lenne, és azonos áron dolgozna, mint a taxik, akkor is hihetetlen nagy versenyelőnybe kerülne, mivel könnyebbé teszi az ügyfelei életét. Mobiltelefonon három kattintással lehetne taxit hívni, látnánk méterre és percre pontosan a tartózkodási helyet és érkezési időt, tudnánk, merre tartunk és mennyit fogunk fizetni, készpénz közbeiktatása nélkül. Ez a jövő, ami már megérkezett, csak nem abból az irányból, ahonnan várható vagy várható lett volna.

Az ügyvédeknek is fel kell készülni a technológiai változásokra. Feladataik nagy részét nem tudják automatizálni, nem lehet gépekre vagy appokra bízni. De van egy kis szelet, aminél az ügyfél nem vár el konzultációt, tanácsadást, jogi tapasztalatot. Igazából nincs is szüksége ügyvédre. Szeretne egy kft.-t alapítani, mindenféle csűrcsavar nélkül. Szeretné a gyermekének ajándékozni a tehermentes, saját lakását. Ezek egyszerű jogügyletek, melyek adminisztrációja már most is nagyrészt automatizálva van. Az ügyvédek jövője tehát az, hogy extra, kényelmi és tudásbéli pluszt nyújtsanak. Nem az árakat kell fixálni, hanem azt kell kommunikálniuk, hogy miért kell nekik kicsit több pénzt fizetni. A válasz: hogy biztonságot, hozzáértést és személyre szabott szolgáltatást kapjon az ügyfél.

Bende Máté,
a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője

A cikk megjelent a Figyelő 2016/9-es számában.