Drámai átrendeződés megy végbe a világ katonai erőviszonyaiban, a hadiiparban. Az Egyesült Államok tavaly ugyan megőrizte domináns pozícióit a világ legerősebb katonai hatalmaként, ám az amerikai védelmi költségvetés jelentős mértékben csökkent, 2011 és 2015 között. Az Obama kormányzat idején az éves katonai költségvetés csaknem annyival csökkent, mint az utána következő, két, a védelemre legtöbbet költő ország, Kína és Oroszország teljes katonai büdzséje. Ezzel együtt Washington többet fordít védelemre, mint az utána következő kilenc ország együttvéve.

A BIZONYTALANSÁG AZ ÚR
Miközben az Egyesült Államok visszavett hadibüdzséjéből, két legfőbb versenytársa, Kína és Oroszország igen komoly ütemben növelte ilyen irányú kiadásait. Mindezt annak ellenére, hogy az orosz gazdaság recesszióban van, Kína növekedési üteme pedig jócskán lelassult. Az Egyesült Államok hadereje, hadiipara, amely még mindig dominálja a világot (leszámítva a nukleáris fegyvereket), nemzetközi súlyát tekintve visszaszorulóban van. A folyamat tükrözi a tendenciát, amely egy többpólusú világ kialakulását jelzi. Ebben Washington fokozatosan elveszti a hidegháború vége, a kilencvenes évek eleje óta tartott hegemón szerepét.

Ellentmondásos trendváltozás küszöbére érkeztünk. Egyfelől a nagy nyugati fegyver gyártók bizakodnak, másfelől a Nyugat pozíciói egészében véve gyengülhetnek. Tavaly, a Moszkvát sújtó válságtényezők, az olajár csökkenése, az Ukrajna miatt életbe léptetett szankciók, ezek nyomán a rubel mélyrepülése, sem tudták megakadályozni az orosz hadiipar előretörését. Oroszország tavaly - moszkvai adatok szerint - több mint 15 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket, megőrizve ezzel szilárd második helyét az Egyesült Államok után a vezető fegyverexportőrök listáján.
Kína 2015-ben az orosz fegyverexport mintegy kétharmadával megtartotta harmadik helyét, de a Mennyei Birodalom fegyveriparát jellemző dinamikus fejlődést figyelve hamarosan megszoríthatja az oroszokat. Peking és Moszkva egyaránt a hadiipar fejlesztésében, a fegyverexportban látja az egyik meghatározó kitörési pontot. Kína legalább két és félszer többet költ védelemre, mint Oroszország.

Hat év óta nem tapasztaltunk ilyen mértékű bizalomgyarapodást a vezető védelmi-ipari piacokon, mint 2015-ben - mondja az IHS Jane's ágazati tanácsadócég tekintélyes főelemzője, Guy Anderson. A derűlátás kiváltképpen az európai és az amerikai piacokat, szereplőket jellemzi, beleértve új munkahelyek teremtését a védelmi iparban. Ám a kérdésre, hogy mi a fő mozgatóerő a piacokon, tavaly az IHS által megkérdezett vállalati szereplők jelentős része a politikai bizonytalanságot jelölte meg. Korábban inkább az egyes egyes államok katonai költségvetésének növelése volt a növekedés hajtóereje. Az IHS Jane's felmérése szerint a jövőben az Arab öbölbeli államok, Délkelet-Ázsia és Kína emelik a legnagyobb mértékben a katonai kiadásokat. Oroszország pedig éppen az említett három térség piacaira összpontosít. Az Egyesült Államok jövőbeni magatartásával kapcsolatban a főelemző nem osztja az általános derűlátást. Óvatosan fogalmaz, ami az idei elnökválasztás esetleges kimenetelét tekintve több mint indokolt.

További részletek a Figyelő 2016/10. számában.